Pethő Menyhért

A növényélettan alapjai


A stresszfiziológia alapjai

A környezeti tényezőket a növény élete, szervesanyag-termelése szempontjából minősíthetjük kedvezőeknek és kedvezőtleneknek. Ha e tényezők egy szélső határértéket meghaladnak, károsíthatják a növényi szöveteket, sőt a növény élete kerülhet veszélybe. Fagypont alatti hőmérsékleten pl. a növények többsége elpusztul, de vannak fagytűrő növények is (pl. az őszi búza), amelyek e károsító tényezőket elviselik. E károsító tényezőket stresszoroknak nevezzük. A növényeket azonban nemcsak az életfeltételnek minősülő környezeti tényezők extrém volta (alacsony vagy magas hőmérséklet, kevés vagy sok víz stb.) károsíthatja. A növény ki van téve különböző – elsősorban antropogén – hatásoknak is, mint a toxikus légszennyező anyagok, ipari eredetű nehézfém-szennyeződések. Stresszorként hatnak mechanikai (széltörés, taposás), fizikai (pl. ionizáló sugárzás) és biológiai (állati kártevők, kórokozók) tényezők is, melyek nem minősülnek életfeltételeknek. A stresszorok hatásmechanizmusát részletesen tárgyalja a növényvédelem. E fejezetben azonban érintenünk kell e károsító tényezők molekuláris, ultrastrukturális alapjait.

A növényélettan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 818 7

Táplálékaink jó része, állataink takarmánya növényi eredetű. Növényi terméket hasznosít számos iparág, de a hőerőművekben is letűnt korok növényeinek elszenesedett maradványai szolgáltatnak energiát. E szerves anyag felhalmozódásának alapja a növények fotoszintézise, melynek során a növények a Nap sugárzó energiáját szerves vegyületekbe építik be. Az így megkötött energia szabadul fel az élő szervezetek légzése során. Melegíti otthonainkat, működteti gépeinket. Ehhez azonban oxigénre is szükség van, amit ugyancsak a növények szabadítanak fel a vízből fotoszintézisük során. Ezért mondjuk, hogy „zöld rabságban élünk", azaz a zöld növények által megkötött energia, a felhalmozott szerves anyag és a felszabadított oxigén a földi élet alapja.

A szerző négy évtizedes oktatói tapasztalat birtokában, a nagy sikerű Mezőgazdasági növények élettana c. könyve után arra vállalkozott, hogy a növényélettant röviden, mégis a legkorszerűbb biokémiai és élettani ismeretekre alapozva tárgyalja. E könyv megírásával az volt a célja, hogy a főiskolákon és agráregyetemeken mérsékelt óraszámban növényélettant tanulók olyan segédeszközt kapjanak, ami eligazítja őket a növényi anyagcsere-folyamatok, a növekedés és fejlődés alapvető kérdéseiben. Külön fejezetben tárgyalja a szervesanyag-termelés ökofiziológiáját és a stresszfiziológia alapjait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-a-novenyelettan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave