Zsidó N. András

A figyelem kognitív pszichológiája


Tizedik fejezet – Megosztott figyelem – multitasking

Ebben a fejezetben a multitasking jelenségét fogjuk alaposabban megvizsgálni, vagyis az információfeldolgozást olyan helyzetekben, amikor kettő vagy több feladatot kell egyszerre végeznünk, vagy egynél több csatornára kell figyelnünk. A fejezet során a dual- (kettő) és multitask (több feladat) fogalmakat egymással felcserélhetően fogjuk használni, és elsősorban a kétfeladatos helyzeteken keresztül mutatjuk be a jelenséget; innen lehet generalizálni, vagy specifikusabb szakirodalom olvasásával jobban elmélyülni a sokfeladatos munkavégzéshez kapcsolódó feldolgozásban. A multitasking fogalmához szorosan kapcsolódnak olyan, korábban már tárgyalt fogalmak, mint az egzekutív kontroll, gátlás, disztraktibilitás és a kognitív kapacitás. A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy a multitaskingot kizárólag a top-down folyamatok határozzák meg, és a kognitív kontroll befolyása alatt van, de a fejezet során látni fogjuk, hogy ez nincs így, mert a bottom-up, ingervezérelt feldolgozás is jelentős hatással bír. Ez a fejezet a megosztott figyelem (divided attention) témakörével foglalkozik, ahol a feladathelyzet vagy az ingerkészlet sajátossága megkívánja, hogy megosszuk a figyelmünket két vagy több feladat vagy információs csatorna között. Azt is mondhatnánk, hogy a kognitív terhelést nem a feladat nehezítése (ld. 9. fejezet) okozza, hanem az, hogy az adott feladat mellett egy másik feladatot is el kell végeznünk. A feladatok vagy feldolgozandó ingerek érkezhetnek azonos (pl. két vizuális feladat) vagy különböző modalitásból (pl. egy vizuális és egy auditoros feladat), a lényeg a kettő független feldolgozásán és a megfelelő viselkedéses válaszadáson lesz. A modalitások összefonódásával a következő, 11. fejezetben foglalkozunk részletesen.

A figyelem kognitív pszichológiája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 784 6

Az ébren töltött óráink nagy részében hatalmas mennyiségű információ ér bennünket a környezetünkből. Sőt, az utóbbi évtizedek során folyamatosan nő a ránk nehezedő információs tömeg. Feltételezhetjük, hogy sokkal gyorsabb a változás, minthogy az evolúciósan lekövethető lenne. Ebből következik, hogy továbbra is nagyjából azzal a rendszerrel igyekszünk feldolgozni sokszorta több információt, melyet azon őseinktől örököltünk, akik egy sokkalta lassabb világban éltek. Miként tudunk lépést tartani a feldolgozandó információ mennyiségével? Hogyan lehetséges, hogy figyelmi rendszerünk képes megbirkózni az olyan új feladatokkal, mint például az autóvezetés, a számítógéphasználat, a repülés stb., melyek nyilvánvalóan nem voltak jelen a rendszer kidolgozásakor? A jelen könyvben ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, bemutatva a figyelem klasszikus és modern elméleteit, valamint a folyamatok ismert idegrendszeri hátterét. Rámutatunk, hogy a figyelem a pszichológia szinte minden jelenségkörében szerepel. A kutatások módszertani kérdései mellett a tárgyalt jelenségeket gyakorlati példákon keresztül is ismertetjük.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsido-a-figyelem-kognitiv-pszichologiaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave