Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Összefoglalás

A) A természeti erőforrások gazdaságtana
  1. A nem megújuló természeti erőforrások nem képesek gyorsan regenerálódni, és ezért lényegében rögzített a kínálatuk. A megújuló erőforrások viszont rendszeresen újratermelődnek, és gondos felügyelet mellett korlátlan ideig lehet élvezni a szolgáltatásaikat.
  2. Az elsajátítható természeti erőforrások esetében a vállalatok vagy fogyasztók képesek az erőforrás szolgáltatásainak teljes hasznát megszerezni; erre példa egy szőlőbirtok vagy egy olajmező. Az elsajátíthatatlan természeti erőforrások azok, melyeknél a teljes költség vagy haszon egy része nem a tulajdonosánál csapódik le; más szavakkal ezek külső gazdasági hatásokat keltenek.
  3. A föld és a többi fix mennyiségű tényező hozamát tiszta gazdasági járadéknak, vagy egyszerűen csak járadéknak nevezzük. Mivel a föld kínálati görbéje függőleges és teljes mértékben rugalmatlan, ezért a vele létrehozott termékek ára határozza meg a járadékot, nem pedig a járadék az árakat.
  4. A földet és az egyéb rugalmatlan kínálatú tényezőket még akkor is teljes mértékben kihasználják, ha hozadékuk időközben lecsökken. Erre való tekintettel mondta ki Henry George, hogy a járadék természete szerint többletjövedelem; ez nem olyan hozadék, amelyre szükség lenne a tényező teljesítményének előcsalogatásához. Ez az alapja egyetlenadó-javaslatának is, miszerint meg kellene adóztatni a föld értékének meg nem szolgált növekedését, mert ezt az adót nem lehetne továbbhárítani a fogyasztókra, és nem torzulna a termelés sem. A modern adóelmélet kiterjeszti e megállapítás érvényét, és megmutatja, hogy az adózás okozta hatékonyságvesztés minimalizálható, ha viszonylag rugalmatlan kínálatú vagy keresletű javakat adóztatnak meg, mert az ilyen adók csak csekély magatartási torzulást okoznak.
 
B) Környezet-gazdaságtan
  1. A környezeti problémák a termeléssel vagy fogyasztással kapcsolatos külső gazdasági hatásokból keletkeznek. Externáliák esetében egy tevékenység nem szándékolt költségeket ró kívülállókra, vagy hasznot hajt nekik, miközben a piaci árak nem tükrözik teljes egészében ezeket a hatásokat.
  2. A külső gazdasági hatások legszélsőbb példái a közjavak, mint például a honvédelem; ennek fogyasztásából a csoport minden tagja azonos mértékben részesedik, és nem zárható ki belőle. A közegészségügyben, a találmányoknál, a közparkok és gátak esetében szintén felfedezhetők a közjavak vonásai. A közjavak a magánjavakkal állíthatók szembe; a kenyér például magánjószág, tetszés szerint elosztható és hozzárendelhető az egyes személyekhez.
  3. A szabályozatlan piacgazdaság mértéktelenül szennyezi a környezetet, csekély mértékben szűri csak ki az emissziót. A szabályozatlan vállalatok úgy döntenek a káros anyagok kiszűréséről (és egyéb közjavakról), hogy a magánhatárhasznukat vetik egybe a határköltségükkel. A hatékonyság megköveteli viszont, hogy a szennyezés csökkentésének társadalmi határhaszna egyenlítődjék ki a határköltségével.
  4. A közgazdászok hangsúlyozzák, hogy a külső gazdasági hatások megfelelő kezelése megköveteli a természeti és környezeti erőforrások helyes árazását. Ebből adódóan a piaci szereplőknek viselniük kellene a tevékenységük teljes társadalmi költségét.
  5. A kormányzatok többféle eljárással internalizálhatják a külső költségeket, vagy előzhetik meg az externáliák okozta hatékonyságvesztést. Az alternatívák között decentralizált, azaz magánjellegű megoldások is szerepelnek (az érintettek egyezkedése, felelősségi szabályok érvényesítése), illetve a kormányzat is élhet a maga eszközeivel (kibocsátási határértékek előírása, szennyezési bírság kivetése). A tapasztalatok szerint nem lehet egyetlen megoldást ráhúzni a különféle feltételekre. Sok közgazdász véli úgy azonban, hogy a szabályozási rendszerek hatékonyabbá tehetők a piacelvű módszerek szélesebb körű alkalmazásával.
  6. A globális közjavak okozzák a legsúlyosabb problémákat, mert róluk sem a piacok, sem az egyes államok nem képesek gondoskodni. A világ nemzeteinek együtt kell működniük, hogy új eszközöket alkossanak, és nemzetközi egyezményeket kovácsoljanak ki, ha a globális felmelegedés és hasonló problémák fenyegetik az ökológiai rendszereket és az elért életszínvonalunkat.

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave