Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Vitakérdések

  1. Határozza meg pontosan az alábbi fogalmakat, és mondjon példát mindegyikre!
    1. Fogyasztás
    2. Bruttó hazai magánberuházás
    3. Kormányzati fogyasztási és beruházási vásárlások (a GDP-ben szerepelnek)
    4. Kormányzati transzferek (nem szerepelnek a GDP-ben)
    5. Export
  2. Néha ezt hallhatja: „Nem adhatjuk össze az almákat és narancsokat.” Mutassa meg, hogy mégis összeadhatjuk az almákat és narancsokat, és össze is adjuk őket a nemzeti számlákban! Fejtse ki hogyan!
  3. Vizsgálja meg az adatokat a 19. fejezet függelékében! Találja meg a 2006-os és 2007-es nominál és a reál GDP értékét! Számítsa ki a GDP-deflátort! Mennyi volt a nominál és a reál GDP növekedési üteme 2007-ben? Mekkora volt a (GDP-deflátorral mért) inflációs ráta 2007-ben? Hasonlítsa össze a GDP-deflátorral és a CPI-vel mért inflációs rátát!
  4. Robinson Crusoe 1000 dollár értékű terméket állít elő a felső íven. Eközben 750 dollár bért, 125 dollár kamatot, és 75 dollár járadékot fizet önmagának. Mekkora lesz így a profitja? Tudjuk, hogy kibocsátásának háromnegyed részét elfogyasztja, a maradékot beruházásra fordítja. Számolja ki a Crusoeland GDP-jét a termék- és jövedelmi szemlélet szerint egyaránt, és mutassa meg, hogy a két érték pontosan megegyezik!
  5. Nézzük az alábbi fejtörőket. Meg tudja magyarázni, miért nem szerepelnek a következő tevékenységek az amerikai GDP-ben?
    1. Egy kitűnő háziasszony által otthon készített ínycsiklandozó ételek.
    2. Egy földparcella megvásárlása.
    3. Egy eredeti Rembrandt-festmény megvétele.
    4. Az az érték, amelyet 2009-ben jelent számomra egy 2005-ös CD meghallgatása.
    5. Az épületekben és a terményben keletkező kár, amelyet egy erőmű környezetszennyezése okoz.
    6. Az IBM profitja, amely angliai gyárának termeléséből származik.
  6. Tekintsük a korábban már elemzett Agrovia ország GDP-jét. Állítsa össze az ország nemzeti számláit a 20-6. táblázathoz hasonlóan, feltételezve, hogy egy bushel búza 5 dollár, nincs amortizáció, a bérek a nemzeti kibocsátás háromnegyed részét teszik ki, a kormányzati kiadásokat 100 százalékban közvetett adókból finanszírozzák, a fennmaradó jövedelem pedig a farmerekhez kerül földjáradékként!
  7. Nézze át ismét a CPI-mutatószámban rejlő torzítás tárgyalását! Magyarázza meg, miért torzítja el felfelé a CPI trendjét, ha figyelmen kívül hagyjuk egy új termék által hozott minőségjavulást! Gondoljon egy Ön által jól ismert termékre! Kövesse nyomon ennek minőségi változását az idők folyamán, és magyarázza meg, miért nehéz megragadni a minőségi javulás tényét az árindexben!
  8. Az utóbbi évtizedekben a nők több fizetett munkát végeztek, és kevesebb időt töltöttek meg nem fizetett házimunkával.
    1. Hogyan érinti a fizetett munkának ez a növekedése a GDP-t?
    2. Fejtse ki, miért értékeli túl a mért GDP-nek e növekedése a kibocsátás valódi emelkedését! Világítsa meg azt is, miként kezelné a háztartási termelést is tartalmazó kibővített nemzeti számlarendszer a piacon kívüli és a piaci munka közötti eltolódást!
    3. Magyarázza meg a következő paradoxont: a GDP csökken, ha valaki házasságot köt a kertészével!
  9. Vizsgálja meg az árváltozási adatokat az Árindex és az infláció című fejezetben található példában!
    1. Számítsa ki a képlet segítségével a CPI változását két tizedesjegy pontossággal 2007 márciusa és 2008 márciusa között! Igazolja, hogy a táblázatban szereplő érték csak egy tizedesjegyig pontos!
    2. A CPI értéke 205,10 volt 2007 márciusában. Határozza meg a CPI-t 2008 márciusára!
  10. Robert Kennedy idézett beszédében a következőket is kifejtette a nemzeti kibocsátás mérésének hiányosságairól: „A bruttó nemzeti termék tartalmazza a légszennyezést és a cigarettareklámokat, valamint a mentőkocsikat, amelyek megtisztítják autópályáinkat a sebesültektől. Beszámítja ajtóink biztonsági zárait, és a börtönöket azoknak az embereknek, akik feltörik azokat. A GNP magában foglalja a vörösfenyő erdők kipusztítását és a Felső-tó halálát.” Sorolja fel a nemzeti számlák átalakításának lehetőségeit, melyekkel tekintetbe lehetne venni ezeket a hatásokat!

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave