Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Összefoglalás

A) Az államadósság gazdasági következményei
  1. A költségvetés a kormányok és a különféle szervezetek által alkalmazott rendszer a kiadásaik és bevételeik tervezésére és ellenőrzésére. A költségvetésben többlet (hiány) keletkezik, ha a kormányzat bevételei nagyobbak (kisebbek), mint a kiadásai. A makrogazdasági politika egyik eszköze a költségvetési politika, amely az állami kiadások és az adózás egyes elemeinek és általános nagyságának meghatározását jelenti.
  2. A közgazdászok a tényleges költségvetést strukturális és ciklikus összetevőire bontják. A strukturális költségvetés azt tükrözi, mennyi bevételhez jutna az állam, és mennyit költene, ha a gazdaság a potenciális kibocsátás szintjén működne. A ciklikus költségvetés a konjunktúraciklus hatását ragadja meg az adóbevételekre, a kiadásokra és a deficitre. A költségvetési politika értékeléséhez a strukturális deficit alapos elemzésére van szükség; a ciklikus deficit változása a gazdasági változások következménye, a strukturális deficit viszont a gazdasági változások oka.
  3. Az államadósság a magánszférától felvett hitelek felhalmozott állománya. Ez a múltbeli költségvetési hiányok és többletek összesített egyenlege. Az adósság szokásos mércéje az adósság/GDP arány, ez az Egyesült Államok esetében általában emelkedett háborúk idején, és csökkent békeidőben.
  4. A költségvetési hiány és az államadósság hatásainak megértésében kulcsfontosságú a rövid táv és a hosszú táv megkülönböztetése. Győződjön meg arról, hogy megértette-e, miért növelheti a nagyobb deficit a kibocsátást rövid távon, miközben hosszú távon csökkenti azt.
  5. Amennyiben külföldi hiteleket veszünk fel fogyasztási célokra, és az utókorra hárítjuk a külső adósságok kamatait, illetve törlesztését, a későbbi nemzedékek kénytelenek lesznek bizonyos mértékű fogyasztásról lemondani az adósságszolgálat teljesítése miatt. Ha a jövőbeli nemzedékekre belső adósságot hagyunk, de ez nem változtatja meg a tőkeállományt, annak különféle belső hatásai lehetnek. Ha Pétert adóztatjuk azért, hogy Paulának fizethessünk, vagy épp a Paula adóiból fizetjük a Paulának járó kamatokat, akkor ennek is lesznek mikroökonómiai jellegű torzító hatásai a termelékenységre és hatékonyságra nézve. De ez mégsem tévesztendő össze azzal, ha más országnak tartozunk pénzzel.
  6. A gazdasági növekedés lassulhat, ha az államadósság miatt kisebb lesz a tőkeállomány. Ez akkor következik be, ha az emberek állami adósságlevelekkel helyettesítik a tőkét vagy a magánvagyon más elemeit, ami fékezi a magántőke felhalmozását az országban. A nagyobb államadósság hosszú távon lassíthatja a potenciális kibocsátás és a fogyasztás növekedését. Ebben közrejátszanak a külső adósságszolgálat terhei, a kamatfizetés céljából szedett adók hatékonyságrontó hatásai és a tőke kiszorulása, amely hátráltatja a tőkefelhalmozást.
 
B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
  1. A klasszikus közgazdaságtan a Say-törvényre épül, amely szerint „a kínálat megteremti a maga keresletét”. A klasszikus irányzat modern szóhasználattal élve abból indul ki, hogy a rugalmas bérek és árak gyorsan megszüntetnek mindenfajta túlkínálatot vagy túlkeresletet, és így helyreállítják a teljes foglalkoztatást. A klasszikus rendszerben a makrogazdasági politikának nem lehet szerepe a reálgazdaság stabilizálásában, az árszínvonal mozgását viszont befolyásolhatja.
  2. Az újklasszikus makroökonómia úgy véli, hogy a várakozások racionálisak; az árak és bérek rugalmasak, s a munkanélküliség nagyrészt önkéntes jellegű. A gazdaságpolitika hatástalanságának tétele szerint az előre jelezhető kormányzati beavatkozásokkal nem lehet befolyásolni a reálkibocsátást és a munkanélküliséget. Az üzleti ciklusok reálelmélete a kínálat oldali technológiai sokkokban és a munkakínálat változásaiban véli felfedezni a konjunkturális ingadozások mozgatóit.
  3. Hogyan értékeljük az újklasszikus irányzat hozzájárulását a rövid távú makrogazdasági folyamatok magyarázatához? Az újklasszikus megközelítés helyesen feltételezi, hogy a gazdaságot jövőbe tekintő fogyasztók és befektetők népesítik be. E gazdasági szereplők reagálnak a gazdaságpolitikai lépésekre, gyakran előre számolnak velük, és így megváltoztatják a gazdaság működését. Ez a tanulság különösen fontos a pénzügyi piacokon, ahol a reakciók és a várakozások gyakran váltanak ki drámai hatásokat.
 
C) A gazdaság stabilizálása
  1. A nemzeteknek két dolgot kell szem előtt tartaniuk a monetáris és költségvetési politika kialakításánál: egyrészt az aggregált kereslet megfelelő szintjének elérését, másrészt a monetáris-költségvetési koktél kívánatos összetételét, mivel ez utóbbi befolyásolja a GDP felhasználási szerkezetét. A költségvetési többlet szolgálná igazán a magas szintű beruházások stratégiáját, az alacsony reálkamatlábbal együtt.
  2. Vajon szabályokat kell-e követni a gazdaságpolitikában, vagy inkább eseti döntéseket hozzanak? A választ pozitív közgazdaságtani érvek és normatív értékek egyaránt befolyásolják. A konzervatívok gyakran a szabálykövető politikát támogatják, a liberálisok viszont rendszerint az aktív finomszabályozás mellett szállnak síkra a gazdasági célok elérése érdekében. Alapvető kérdés, hogy az aktív diszkrecionális politika stabilizálja-e vagy éppen destabilizálja a gazdaságot. A közgazdászok egyre inkább kiemelik a hiteles politika szükségességét, akár merev szabályok, akár a bölcs vezetés teremti meg a hitelességet. A közelmúltban egyre több ország tért rá az inflációs célkövetésre a monetáris politikában. Ez szabálykövető, de rugalmas rendszer, amely középtávú inflációs célt határoz meg, rövid távon viszont megengedi a rugalmasságot, ha gazdasági sokkhatások túlságosan költségessé teszik a merev inflációs célok elérését.
 
D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
  1. Emlékezzünk a mondásra: „A termelékenység nem minden, hosszú távon azonban csaknem minden.” Az életszínvonal emelése döntően attól függ egy országban hosszú idő távlatában, hogyan tudja fejleszteni a munkaerő által alkalmazott technológiát és tőkét.
  2. A gazdasági növekedés serkentése szükségképpen feltételezi a technológia fejlesztését. A kormányzat fő feladata, hogy gondoskodjék a szabad piacokról, védelmezze a szellemi tulajdonjogokat, mozdítsa elő az erőteljes versenyt, és támogassa a tudományos, technológiai alapkutatásokat.

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave