Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.
Fonetikai tanulmányok
Kontraszt |
Együttható |
b |
SE |
t |
df |
p |
R2m |
R2c |
/s/–/z/, nem mp | (Intercept) | 11,89 | 3,63 |
3,28 |
11,42 |
0,007 |
0,61 |
0,63 |
sound-z |
58,58 |
3,82 |
15,32 |
138,00 |
<.0001 |
|||
/t/–/d/, nem mp | (Intercept) | 18,23 | 2,49 |
7,32 |
10,13 |
<.0001 |
0,87 |
0,88 |
sound-d |
79,01 |
2,40 |
32,92 |
138,00 |
<.0001 |
|||
/s/–/z/, mp | (Intercept) | 16,70 | 2,12 |
7,86 |
10,00 |
<.0001 |
0,7 |
0,76 |
sound-z |
61,27 |
4,13 |
14,85 |
10,00 |
<.0001 |
|||
/t/–/d/, mp | (Intercept) | 22,18 | 4,44 |
4,99 |
10,00 |
0,0005 |
0,8 |
0,87 |
sound-d |
71,24 |
4,04 |
17,64 |
10,00 |
<.0001 |
|||
nem mp–mp, /s/ | (Intercept) | 11,89 | 2,21 |
5,39 |
16,00 |
0,0001 |
0,04 |
0,17 |
minpair-mp |
4,80 |
2,79 |
1,72 |
16,00 |
0,1047 |
|||
nem mp–mp, /t/ | (Intercept) | 18,23 | 5,07 |
3,59 |
16,00 |
0,0024 |
0,01 |
0,33 |
minpair-mp |
3,95 |
6,42 |
0,62 |
16,00 |
0,5472 |
|||
nem mp–mp, /z/ | (Intercept) | 70,47 | 6,43 |
10,95 |
6,00 |
<.0001 |
0,02 |
0,21 |
minpair-mp |
7,49 |
7,74 |
0,97 |
11,22 |
0,3533 |
|||
nem mp–mp, /d/ | (Intercept) | 97,24 | 2,93 |
33,19 |
16,00 |
<.0001 |
0,02 |
0,26 |
minpair-mp |
−3,82 |
3,71 |
−1,03 |
16,00 |
0,3176 |
Tartalomjegyzék
- Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV. • Fonetikai tanulmányok
- Impresszum
- Szerkesztői bevezetés
- A magánhangzók centralizációja és produkciós homogenitása az előrefelé és hátrafelé ható magánhangzók közti koartikulációban – artikulációs és akusztikai adatok
- 1. Bevezetés
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- 4.1. A progresszív koartikuláció korlátozott dominanciájának és a regresszív koartikuláció hiányának néhány lehetséges magyarázata
- 4.2. A magánhangzók közötti különbségek néhány lehetséges magyarázata
- 4.3. A mérőszámok közötti eltérések lehetséges magyarázata
- 4.4. Az eredmények általánosíthatóságának korlátai
- 4.1. A progresszív koartikuláció korlátozott dominanciájának és a regresszív koartikuláció hiányának néhány lehetséges magyarázata
- 5. Összefoglalás
- Irodalom
- Magyar magánhangzók artikulációs és akusztikai jellemzői a fonetikai pozíció függvényében álszavakban
- A magyar gemináták típusainak temporális korrelátumai
- Az alapfrekvencia-jellemzők középtávú longitudinális változása fiatal és középkorú felnőttek beszédében
- A homofóniakerülés hatása a zöngeprodukcióban
- A magyar deklaratív kérdések karakterdallamának vizsgálata percepciós kísérlettel
- Nicsak, ki beszél? • A beszélőváltások variabilitása az ismerősség függvényében percepciós szempontból
- Észlelt érzelemkifejezés a dajkanyelvben • Longitudinális változások és az anyai paritás hatása
- A szóhangsúly idegrendszeri reprezentációja
- Beszédtempó és fluencia szklerózis multiplexben
- Palatális approximánsok a kínaiban és a magyarban • A kínai alveolopalatális /ɕ/ szibilánst követő vokális szakasz produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűeknél
- 1. Bevezetés
- 1.1. A kínai frikatívák ejtése magyar anyanyelvűek esetében
- 1.2. A réshangot és magánhangzót tartalmazó kínai hangkapcsolatok vokalikus része, illetve a [j] és [i] megvalósulásai a magyarban
- 1.3. Ortográfiai hatás a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek nyelvelsajátításában
- 1.4. A jelen kutatás célja és hipotézisei
- 1.1. A kínai frikatívák ejtése magyar anyanyelvűek esetében
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- Irodalom
- 1. Bevezetés
- Vokalizmus és konszonantizmus a magyar nyelvjárások hasonlósági mintázataiban
- A BEA továbbfejlesztése és alkalmazása kontrasztív gépi beszédfelismerési kísérletekre
- Főszerkesztői utószó
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 864 5
Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.
Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero