Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.
Fonetikai tanulmányok
Kötött beszéd |
Spontán beszéd | ||||
Akusztikus modell | Nyelvmodell |
WER (%) |
CER (%) |
WER (%) |
CER (%) |
QuartzNet15x5 struktúra, 34 karakterrel, 18,9 millió paraméterrel |
nincs |
10,63 |
2,58 |
24,87 |
7,96 |
saját |
5,96 |
2,0 |
25,22 |
9,80 | |
külső |
4,83 |
1,73 |
19,41 |
7,52 | |
neurális |
4,11 |
1,02 |
18,62 |
6,24 | |
Conformer-medium struktúra, 128 unigram egységgel, 30,5 millió paraméterrel | nincs | 8,17 |
1,88 |
19,74 |
5,89 |
saját |
4,40 |
1,19 |
16,95 |
5,52 | |
külső |
4,58 |
1,24 |
15,59 |
5,18 | |
neurális |
3,69 |
0,85 |
14,51 |
4,75 | |
Conformer-large struktúra, 128 unigram egységgel, 121 millió paraméterrel |
nincs |
5,62 |
1,33 |
18,05 |
5,41 |
saját |
3,26 |
0,92 |
15,71 |
5,04 | |
külső |
3,16 |
0,92 |
14,4 |
4,82 | |
neurális |
2,84 |
0,55 |
13,37 |
4,34 |
Tartalomjegyzék
- Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV. • Fonetikai tanulmányok
- Impresszum
- Szerkesztői bevezetés
- A magánhangzók centralizációja és produkciós homogenitása az előrefelé és hátrafelé ható magánhangzók közti koartikulációban – artikulációs és akusztikai adatok
- 1. Bevezetés
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- 4.1. A progresszív koartikuláció korlátozott dominanciájának és a regresszív koartikuláció hiányának néhány lehetséges magyarázata
- 4.2. A magánhangzók közötti különbségek néhány lehetséges magyarázata
- 4.3. A mérőszámok közötti eltérések lehetséges magyarázata
- 4.4. Az eredmények általánosíthatóságának korlátai
- 4.1. A progresszív koartikuláció korlátozott dominanciájának és a regresszív koartikuláció hiányának néhány lehetséges magyarázata
- 5. Összefoglalás
- Irodalom
- Magyar magánhangzók artikulációs és akusztikai jellemzői a fonetikai pozíció függvényében álszavakban
- A magyar gemináták típusainak temporális korrelátumai
- Az alapfrekvencia-jellemzők középtávú longitudinális változása fiatal és középkorú felnőttek beszédében
- A homofóniakerülés hatása a zöngeprodukcióban
- A magyar deklaratív kérdések karakterdallamának vizsgálata percepciós kísérlettel
- Nicsak, ki beszél? • A beszélőváltások variabilitása az ismerősség függvényében percepciós szempontból
- Észlelt érzelemkifejezés a dajkanyelvben • Longitudinális változások és az anyai paritás hatása
- A szóhangsúly idegrendszeri reprezentációja
- Beszédtempó és fluencia szklerózis multiplexben
- Palatális approximánsok a kínaiban és a magyarban • A kínai alveolopalatális /ɕ/ szibilánst követő vokális szakasz produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűeknél
- 1. Bevezetés
- 1.1. A kínai frikatívák ejtése magyar anyanyelvűek esetében
- 1.2. A réshangot és magánhangzót tartalmazó kínai hangkapcsolatok vokalikus része, illetve a [j] és [i] megvalósulásai a magyarban
- 1.3. Ortográfiai hatás a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek nyelvelsajátításában
- 1.4. A jelen kutatás célja és hipotézisei
- 1.1. A kínai frikatívák ejtése magyar anyanyelvűek esetében
- 2. Módszertan
- 3. Eredmények
- 4. Következtetések
- Irodalom
- 1. Bevezetés
- Vokalizmus és konszonantizmus a magyar nyelvjárások hasonlósági mintázataiban
- A BEA továbbfejlesztése és alkalmazása kontrasztív gépi beszédfelismerési kísérletekre
- Főszerkesztői utószó
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 864 5
Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.
Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero