Pálinkó Éva, Dülk Marcell

Vállalatértékelés

Értékteremtés és értékrombolás


10

Amennyiben a vállalatértékelés során az előrejelzés tartósan negatív EVA-értéket jelez, a DCF-módszer nem alkalmazható, hiszen nem érvényes a továbbműködés feltétele, az ún. „going concern” elv. Ebben az esetben az előre jelzett EVA-mértékek azt mutatják, hogy évről évre mekkora az értékvesztés mértéke.

A másik hozzáadott érték típusú mutató az ún. MVA (Market Value Added = piaci hozzáadott érték). Az MVA esetében az értékváltozás mértékét az előző periódusbeli MVA értékéhez viszonyított változás méri.

Az MVA (Market Value Added) a piaci hozzáadott érték módszere.

Amíg az EVA a belső érték gyarapodását méri, miután DCF-alapú módszer, addig az MVA a piac által elismert többletérték, így tartalmában a relatív értékelés módszereihez hasonlóan történik a paraméterek megragadása, ezért indokolt lenne ennek a későbbi tárgyalása, azonban a felhasználása az EVA-hoz hasonlóan a menedzsment értékteremtő tevékenységének a mérését és egyben ösztönzését szolgálja, ezért indokolt az EVA-val együtt tárgyalni.

Fernandez (2002) meghatározásában

MVA = Vállalat piaci értéke – Befektetett tőke könyv szerinti értéke

Az MVA mértékét az alábbi fő paraméterek segítségével lehet megragadni:

 
Tulajdonosi tőke (piaci) értéke (Tőzsdei kapitalizáció)
+
Hitel piaci értéke (amelyet kalkulálni szükséges, mert jellemzően nem egyező a hitel könyv szerinti értékével)
=
Vállalat piaci értéke
Befektetett tőke könyv szerinti értéke
=
MVA

Az EVA és az MVA közötti kapcsolat egy jól működő, hatékony tőkepiacon az alábbi módon jellemezhető (örökjáradék modell esetén):

Ez az összefüggés azonban csak akkor érvényes, ha a tulajdonosi tőke belső értéke tökéletesen tükröződik a piaci árakban, ha a hatékony árazódás állapota fönnáll.


Vállalatértékelés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave