A magyar és kínai lenis beszédhangok összehasonlítását illetően tekinthetjük úgy, hogy bizonyos nézőpontból a hipotézis azon része részleges megerősítést nyert, amely szerint a kínaiul tanulók a kínai lenis explozíváikat a magyar lenis megfelelőikkel helyettesítik, hiszen nem találtam szignifikáns eltérést az kezdő kínaiul tanulók esetén az alveoláris és veláris, míg a haladóknál a veláris képzési helyű szegmentumok között. Így azonban ellentmondásosnak tűnik az az eredmény, hogy a magyarok ugyanolyan zöngétlenül ejtették a kínai veláris képzési helyű explozívákat mint a kínaiak, holott a magyar anyanyelvűek magyar zöngés és kínai zöngétlen szegmentumainak ejtését összehasonlítva nem találtam eltérést (annak ellenére, hogy e kínai és magyar beszédhangok alapvetően eltérő zöngésségi kategóriába tartoznak). A veláris képzési helyen felmerülő kontraszt hiányára többek között magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy aerodinamikai szempontból a vizsgált képzési helyek között a veláris szegmentumok rendelkeznek a legkisebb szupraglottális üreggel, ezáltal a gyorsabb nyomásnövekedés végett itt állhat le a leghamarabb a zöngeképzés, és ezen aeroakusztikai hatás mindkét nyelvtanuló csoport ejtését azonos módon befolyásolhatta (vö. 1.2.5.1. fejezet). Részösszegzésképpen: a hipotézisben leírtakkal ellentétben, a magyar anyanyelvűek összességében ugyanolyan zöngétlenül ejtették a kínai beszédhangokat, mint a kínai anyanyelvűek, emellett nagyrészt elkülönítették a magyar és kínai lenis szegmentumokat egymástól, kivéve a veláris képzési helyen, ahol a distinkció hiánya valószínűsíthetően aerodinamikai okokra vezethető vissza.