Az emelkedő dallamok esetében felírt alapmodellben az 5 milliszekundumonként kinyert f0-értékek függő változóra vizsgáltam a normalizált időpont független változó hatását. A közléstípus változóval kiegészített modell az alapmodellnél jobb illesztést mutatott (χ2(8,00) = 2632, p < 0,001). A kiegészített modellt mintánkénti random simítással bővítettem, és így a modell az adatokban talált variancia 99,6%-át magyarázta. A modell eredményei szerint mind a magyar egy szótagú kérdő dallam, mind az alternatív kérdés emelkedő fázisa szignifikánsan eltért a kínai 2. tónus megvalósulásától (edfegy szótagú kérdés = 8,6 ; p < 0,001; edfalternatív kérdés = 8,3; p < 0,001; edf2. tónus = 8,8; p < 0,001) Az emelkedő vokalikus szakaszok becsült f0-görbéit tekintve az látható, hogy az egy szótagú kérdés dallama emelkedik a legmeredekebben, tehát ez a dallam rendelkezik a másik két dallamhoz képest a legmélyebb és a legmagasabb f0-értékkel is, ezáltal a kínai 2. tónust és a magyar alternatív kérdés dallamát is keresztezi dallammenetében (87. ábra). A kínai 2. tónus az egy szótagú kérdő dallamhoz képest kevésbé meredeken emelkedik, és a tónus első felének megvalósulását jelentősebb ereszkedő fázis és a normalizált időtartam 20-40%-ig tartó intervallumában egy konstansabb alacsony frekvenciájú f0-megvalósulás jellemzi. Míg a kínai 2. tónus a normalizált időtartam megközelítőleg 40%-ától mutat emelkedő mintázatot, addig a magyar egy szótagú kérdés már a normalizált időtartam 20%-ától emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a magyar egy szótagú kérdés dallamához képest, ahol az emelkedő mintázat dominálja a normalizált időtartam 80%-át, a kínai 2. tónus annál „öblösebben”, azaz inkább ereszkedő-emelkedő mintázattal valósul meg, az ív jelentősebb hányadát realizálva alacsonyabb frekvenciákon.

 

A magyar egy szótagú és alternatív kérdések emelkedő dallamát összevetve azt láthatjuk, hogy a magyar egy szótagú kérdés mintegy 3 félhanggal alacsonyabb tartományban helyezkedik el az időtartam kezdeti szakaszában, majd ez a különbség az idő előrehaladtával fokozatosan csökken, míg az időtartam 78–80%-ában megtörténik a két dallamív találkozása. Ezt követően az egy szótagú kérdés az alternatív kérdés dallamához képest magasabb tartományba emelkedik, és újra szignifikáns eltérést mutat attól (90. ábra).