7.4.2.1. Emelkedő dallamok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emelkedő dallamok esetében felírt alapmodellben az 5 milliszekundumonként kinyert f0-értékek függő változóra vizsgáltam a normalizált időpont független változó hatását. A közléstípus változóval kiegészített modell az alapmodellnél jobb illesztést mutatott (χ2(8,00) = 2632, p < 0,001). A kiegészített modellt mintánkénti random simítással bővítettem, és így a modell az adatokban talált variancia 99,6%-át magyarázta. A modell eredményei szerint mind a magyar egy szótagú kérdő dallam, mind az alternatív kérdés emelkedő fázisa szignifikánsan eltért a kínai 2. tónus megvalósulásától (edfegy szótagú kérdés = 8,6 ; p < 0,001; edfalternatív kérdés = 8,3; p < 0,001; edf2. tónus = 8,8; p < 0,001) Az emelkedő vokalikus szakaszok becsült f0-görbéit tekintve az látható, hogy az egy szótagú kérdés dallama emelkedik a legmeredekebben, tehát ez a dallam rendelkezik a másik két dallamhoz képest a legmélyebb és a legmagasabb f0-értékkel is, ezáltal a kínai 2. tónust és a magyar alternatív kérdés dallamát is keresztezi dallammenetében (87. ábra). A kínai 2. tónus az egy szótagú kérdő dallamhoz képest kevésbé meredeken emelkedik, és a tónus első felének megvalósulását jelentősebb ereszkedő fázis és a normalizált időtartam 20-40%-ig tartó intervallumában egy konstansabb alacsony frekvenciájú f0-megvalósulás jellemzi. Míg a kínai 2. tónus a normalizált időtartam megközelítőleg 40%-ától mutat emelkedő mintázatot, addig a magyar egy szótagú kérdés már a normalizált időtartam 20%-ától emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a magyar egy szótagú kérdés dallamához képest, ahol az emelkedő mintázat dominálja a normalizált időtartam 80%-át, a kínai 2. tónus annál „öblösebben”, azaz inkább ereszkedő-emelkedő mintázattal valósul meg, az ív jelentősebb hányadát realizálva alacsonyabb frekvenciákon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A becsült görbék páros összehasonlításakor a modell a görbék közötti eltérést becsüli úgy, hogy a hangsorpár egyik elemét tekinti referenciának (függetlenül a parametrikus változóban megadott sorrendtől). Ebből következően akkor, ha a referenciagörbe értékei alacsonyabbak, mint a vele összevetett görbe értékei, akkor negatív becsült különbségértéket kapunk. Ha például veszünk egy referenciagörbét, melynek adott ponton 20 félhang a becsült értéke, és ugyanezen a ponton a vele összehasonlítandó görbe 25 félhang becsült értékkel rendelkezik, akkor a két érték különbségeként (20 félhang – 25 félhang =) –5 félhangot kapunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kínai 2. tónus és az egy szótagú kérdés dallama közötti különbséget (félhangokban) a 87. ábra mutatja be, ahol a kínai 2. tónus számított referenciagörbének. Ez azt jelenti, hogy a kínai 2. tónushoz képest az egy szótagú kérdés dallama a normalizált időtartam első 36%-ában szignifikánsan alacsonyabb f0-tartományban valósult meg, de ez a különbség az idő előrehaladtával csökkent, míg a két dallam az időtartam 36–58%-a között nem mutatott eltérést (hiszen ebben az intervallumban keresztezték egymást a görbék). Az időtartam utolsó fázisában, azaz 58–100%-ig a kínai 2. tónus a magyar egy szótagú kérdő dallamnál szignifikánsan alacsonyabb tartományban valósult meg (88. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kínai 2. tónus dallamához képest a magyar alternatív kérdés első tagjának dallama a normalizált időtartam első 89%-ában szignifikánsan magasabb tartományban valósult meg, mint a kínai 2. tónus esetében (89. ábra). Az időtartam záró szakaszában a görbék keresztezték egymást, de az utolsó 2%-ban a kínai 2. tónusban az f0 további emelkedését láttuk, ezáltal a 2. tónus szignifikánsan magasabb tartományban valósult meg, mint az alternatív kérdés dallama (89. ábra).
 
87. ábra: A vizsgált emelkedő dallamok dallamkontúrjai a normalizált időtartam függvényében (piros folytonos vonal = kínai 2. tónus, kék szaggatott vonal = magyar egy szótagú kérdés, zöld pontozott vonal = magyar alternatív kérdés)
 
88. ábra: A kínai 2. tónus és a magyar egy szótagú kérdés dallama közötti különbség félhangokban a normalizált időtartam függvényében
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar egy szótagú és alternatív kérdések emelkedő dallamát összevetve azt láthatjuk, hogy a magyar egy szótagú kérdés mintegy 3 félhanggal alacsonyabb tartományban helyezkedik el az időtartam kezdeti szakaszában, majd ez a különbség az idő előrehaladtával fokozatosan csökken, míg az időtartam 78–80%-ában megtörténik a két dallamív találkozása. Ezt követően az egy szótagú kérdés az alternatív kérdés dallamához képest magasabb tartományba emelkedik, és újra szignifikáns eltérést mutat attól (90. ábra).
 
89. ábra: A kínai 2. tónus és az alternatív kérdés első szótagjának dallama közötti különbség félhangokban a normalizált időtartam függvényében
 
90. ábra: A magyar egy szótagú és az alternatív kérdés dallama közötti különbség félhangokban a normalizált időtartam függvényében
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave