Menedzsment-tanácsadási kézikönyv
Innováció – megújulás – fenntarthatóság
I. A klaszterformáció sajátosságaihoz illeszkedő általános kérdések:
- Milyen cégegyüttműködési forma a klaszter?Javasolt először a klasszikus definícióval kezdeni, mely mára ugyan jelentősen továbbfejleszthető, ugyanakkor sok hasznos üzenet található benne:„Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze.” (Michael Porter)Noha a földrajzi koncentráció szükségessége az infokummunikációs társadalmi, technológiai lehetőségek közepette jelentősen fellazult követelmény, a kooperációra és koordinációra, valamint az ezek sikerességéhez alapvetően szükséges kommunikációs lehetőségekre mindenképp szükség van ahhoz, hogy klaszterformáció kialakulásáról beszélhessünk.Személyes tapasztalatom alapján mára egy versenytárs-definícióként jó szívvel ajánlom olvasóink figyelmébe az idők szavának jellemzőit is feldolgozó változatot:„Formalizált közösségek (cégek, intézmények, szervezetek stb.) olyan kölcsönös, értelmes és tudatosan vállalt függőséggel kialakított érdekharmonizációs, valamint közös célokat megfogalmazó közössége, mely a műszaki-gazdasági-társadalmi innovációs erőfeszítéseivel és szinergikus együttműködéssel képes magas hozzáadott érték teremtésére, melynek során gazdaságfejlesztési eredményekkel, az élet- és működési területükön kívüli piacok eredményes meghódításával tudnak fejlődésükhöz hozzájárulni.” (Szügyi György, 2015)Mindezek arra is felhívják a figyelmet, hogy a klaszter tagjainak és elkötelezett együttműködő partnereinek érdekfeltáró, bizalomépítő, érdekharmonizációs erőfeszítései, valamint az érdekeket közös célok harmonikus struktúrájává fogalmazó tudatosság kiemelten lényeges alkotóeleme a klaszterré váló közösségeknek. Mindezek sikeres megvalósításához nagyon magas tudatossági és proaktivitási szemlélet szükséges.
- Milyen elvárásokkal, motivációval válnak vállalkozások klaszterek tagjaivá?A tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon a vállalkozások vezetői az egészségesnél nagyobb eséllyel gondolkodnak rövid távon, így az ő elvárásaik és motivációjuk a rövidebb távon megtérülő tagsági díj és együttműködési időráfordítás mentén fogalmazódnak meg. Tanácsadói szempontból egyrészt érthető, hiszen az alulfinanszírozott magyar gazdaság az európai átlagnál jóval nagyobb mértékben okoz a cégek számára döntési kelepcét. Másrészt hasznos a vállalkozásvezetői gondolkodást a tágabb időhorizontra irányítani, hogy a közép- és hosszú távú lehetséges előnyöket ne veszítsék el. Az időhorizonton túli főbb jellemzői találhatók meg a ٢٦. fejezetben és jelen útmutatónk további kérdésekre adott szakmai válaszaiban.
- Hogyan segíti egy régió gazdaságfejlesztését egy sikeresen működő klaszter?Nyugat-Európában (Ausztriában, Németországban, Franciaországban stb.) a klaszterek (és a klaszterek tartományi szövetségei) a tartományi, regionális kormány közvetlen gazdaságfejlesztési partnerei. Ilyen szerepükben (mint valamely fejlesztési ügynökség) finanszírozási támogatást és közvetlen tartományi kormányzati együttműködést kapnak. A legtöbb esetben a finanszírozás fejében a regionális tartományok, kormányok és a tagvállalatok konkrét indikátorokon keresztüli eredményes működést várnak el. Ilyen pl. a bajorországi Chemie Klaszter, mely a finanszírozásának 5 évét követően a tagvállalatai árbevételét 1 milliárd euró/év nagyságrendű árbevétel-növekvénnyel kell támogatnia. (2015. évi adat.) Ezt a növekményt szabadalmak, műszaki technológiai, üzleti innovációs eljárások, vagy az innovációs képesség jelentős fokozásával és az így előállított innovatív termékek, szolgáltatások piacra helyezésével kell megvalósítani.Kelet-Európában, ugyanakkor pl. Nagy-Britanniában is a klaszterek kizárólag a klasztertagok által befizetett belépési és/vagy tagdíjából, valamint a klasztermenedzsment szervezet által kifejlesztett szolgáltatások, egyéb hozzáadott értéket előállító tevékenység (képzés, projektmenedzsment és projektgenerálás stb.) ellenszolgáltatásaként befolyó árbevételből gazdálkodhat. Magyarországon a klasztermenedzsment működésének fejlesztésére időnként, nem kiszámítható periódusokban külön pályázatot is lehet benyújtani.A klaszter lényegében akkor működik gazdaságfejlesztő erőként, ha olyan célorientáltan, hatékonyan, gazdaságosan és eredményesen gazdálkodik, hogy saját létét folyamatosan finanszírozni tudja, és klasztertagjai, elkötelezett partnerei közösségének együttműködését, finanszírozását, gazdasági sikerességét motivációs eszközökkel, műszaki-gazdasági-társadalmi innovációs erőfeszítésekkel fejlődési pályán tudja tartani úgy, hogy földrajzi régiójukon kívüli piacok eredményes meghódításával tudnak fejlődni.
- Milyen klaszterminősítés az AIK (Akkreditált Innovációs Klaszter)?Az Akkreditált Innovációs Klaszter cím pályázat útján nyerhető el. Korábban a MAG Zrt. klaszterirodája felügyelte az akkreditációs pályázat folyamatát, 2014-től a Nemzetgazdasági Minisztérium Klaszter Főosztálya végzi ezt a feladatot. Az akkreditációs cím viselésére vonatkozó jogosultság 2 év határozott időtartamra szól, melynek leteltét követően a vonatkozó jogosultság automatikusan megszűnik, de újbóli pályázattal megújítható. A megújítás két éven belül is kezdeményezhető. Erre az adhat okot leginkább, hogy a klaszter tagi mozgása, a tagok számának 50%-nál nagyobb mértékű változása esetén a cím használatára vonatkozó jogosultság megszűnik. Ehhez új tag felvételét vagy valamely tag kilépését 10 napon belül a cím odaítélését irányító szervezetnek jelezni kell. Jelenleg (2015. évben) ez a legrangosabb magyarországi klaszterminősítési fokozat.
- Milyen klaszterminősítések az Európai Klaszter Kiválóság Bronz, Ezüst, Arany fokozatai?Az Európai Klaszter Kiválóság (European Cluster Excellence) Bronz, Ezüst és Arany minősítéseit a European Secretariat for Cluster Analysis (ESCA) elnevezésű szervezet auditálja. A berlini székhelyű ESCA az Európai Klaszter Kiválóság minősítéseinek hivatalos intézete, mely a klaszterek működésének minőség-auditja mellett a nemzetközi minősítések tapasztalatai alapján támogatást és iránymutatást is nyújt a klasztermenedzsment szervezetek számára működésük fejlesztéséhez. 2015 őszéig 27 fős Szakértői Testülete és 140 fős nemzetközi benchmarking hálózata segítségével közel 800 nemzetközi klaszter benchmarking-elemzését végezte el. Az ezen elemzésekből merített tapasztalatát az ESCA több szakmai kiadványban és tucatnyi szakmai fórumon teszi közkinccsé. (http://www.cluster-analysis.org/)A Bronz Minősítési Fokozat (Bronze Label) emblémáját azok a klasztermenedzsment szervezetek viselhetik, amelyek a kérdőíves önértékelés módszerével értékelni készek) annak eredményétől függetlenül két évig.Az Ezüst Minősítési Fokozat (Silver Label) szintjét az a klasztermenedzsment szervezet éri el, mely a 31 indikátor-csoport közül legalább 5 csoportnál szignifikáns fejlődést tud „hitelt érdemlően” felmutatni a Bronz Minősítést követő ٢ éven belül, melyet ١ fő auditor a helyszínen ellenőriz.Az Arany Minősítési Fokozat (Gold Label) szintet az a klasztermenedzsment szervezet éri el, mely a már ismert 31 indikátorcsoport szerinti önértékelést 80% fölött teljesíti, és ezt követően a két nemzetközi auditor által elvégzett 3 napos helyszíni auditon dokumentumaival igazolni tudja az önértékelésen megállapított indikátorok meglétét, valódiságát, és az így „hitelt érdemlően” igazolt indikátorok változatlanul 80%-ot meghaladó értékűek.Az összes fokozat érvényessége az önértékelést követő audit időpontját követő 24 hónap múlva jár le. A minősített klasztereket az ESCA honlapján naprakészen láthatóvá teszi. (http://www.cluster-analysis.org/)
- Hogyan szolgálhatja a klaszter tagvállalatainak sikereit?Sok módon hozzájárulhat a klaszterműködés a tagvállalatainak sikeréhez (néhány fontos ezek közül az alábbi):
- Klasztertagjainak pályázati sikerességét támogathatja azzal, hogy a Magyarországon, a Nemzetgazdasági Minisztérium által auditált AIK (Akkreditált Innovációs Klaszter-cím) folyamatos, 2 évenkénti megújítását elvégzi. A 2007–2013 közötti fejlesztési pályázatok (GOP, KEOP) esetén AIK minősítéssel rendelkező klasztertagság esetén 10%-kal magasabb támogatás-intenzitással, egyes pályázatoknál a pályázati alanyiság lehetőségével díjazta a tagságot. 2014–2020 közötti pályázatoknál a klasztertagság a pályázat-értékelések során extra pontokat ér.
- A kiváló klasztermunka egyre inkább lehetővé teszi és stimulálja, hogy a proaktív és koncepcióalkotásra rutinszerűen kész tagok közös, szinergikus kezdeményezéseikkel motivált partnerként is képesek alkalmi konzorciumként projekteket generálni, pályázati lehetőségeket megtalálni.
- A klaszter a klasztermenedzsment szervezet mellett működtet olyan funkciókat betöltő Testületeket (pl. Tanácsadó Testületet), ahol a klaszter fókuszterületeinek proaktív szereplői megtalálják a motivált ötletelés és projektgenerálás, projekttervezés és eredményes lobbi tevékenység együttes lehetőségeinek formáit.
- Milyen egy, a tagvállalatait jól támogató klaszter-szolgáltatási modell?Sokféle klaszterszolgáltatási modell létezik, ugyanakkor néhány közös jellemzőt beazonosíthatunk. A lista a „jó” jellemzők közül néhány kiemelten fontosat mutat be:
- Egyedi, mellyel a klaszter szignifikánsan megkülönbözteti identitását, önmagát.
- Támogatja az innovációs erőfeszítéseket, különösen a több területet szinergikus módon megvalósító innovációt.
- Jól szegmentálja a klasztertagok és a klaszter elkötelezett partnereinek szerepeit, és eredményesen mutatja be az együttműködési fókuszok lehetőségeit.
- Megfelelő helyen és formában támogatja a közösség formálódásának és az egyedi projektek létrejöttének, sikeres megvalósításának formáit.
- Tartós, hosszú távú érdekközösséget fogalmaz meg, biztosít a bizalom fokozatos fejlődéséhez, a külső piacon történő sikeres térnyeréshez.
Tartalomjegyzék
- MENEDZSMENT-TANÁCSADÁSI KÉZIKÖNYV Innováció – megújúlás – fenntarthatóság
- Impresszum
- Előszók – Bevezetés
- 1. rész. Alapok
- 1. fejezet. A tanácsadás alapjai
- 1.1. A tanácsadásról és a tanácsadóról
- 1.2. A szolgáltatási folyamat és területei
- 1.3. Tanácsadás szükségességét kiváltó okok
- 1.4. A tanácsadás kialakulása és fejlődéstörténete
- 1.5. A tanácsadás etikája
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 2. fejezet. A tanácsadás piaca, a tanácsadás szereplői
- 2.1. A tanácsadó piac, szakma és iparág általános fejlődési modellje
- 2.2. A tanácsadó piac, szakma és iparág aktuális fejlődési tendenciái
- 2.3. A tanácsadói piac tanácsadó szereplői
- 2.4. A tanácsadási ügylet résztvevői, valamint feladataik és felelősségeik
- 2.5. Tanácsadókkal kapcsolatos jellemzők
- 2.6. Tanácsadók közötti együttműködés
- 2.7. A tanácsadó ügyfélpartnereivel kapcsolatos ismeretek
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 3. fejezet. A tanácsadás folyamata
- 4. fejezet. A tanácsadás pszichológiája
- 4.1. A tanácsadói helyzet lélektani jellemzői
- 4.2. A tanácsadó mentálhigiénéje
- 4.3. Személyészlelés a tanácsadásban
- 4.4. A tanácsadás mint problémamegoldó folyamat pszichológiai implikációi
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 5. fejezet. A tanácsadás menedzselése
- 5.1. A tanácsadó vállalkozásokról
- 5.2. Stratégia
- 5.3. Belső irányítási rendszer
- 5.4. Professzionális szakemberek vezetése
- 5.5. Tanácsadócégek életciklusának jellegzetességei
- 5.6. A tanácsadás jogi háttere
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 6. fejezet. A professzionális tanácsadás marketingje
- 6.1. A vezetési tanácsadási szolgáltatás és a piac
- 6.1.1. A világ és Európa vezetési tanácsadási piaca
- 6.1.2. A bevételek megoszlása szolgáltatási és ágazati szempontból
- 6.1.3. A magyar vezetési tanácsadási piac fő jellemzői
- 6.1.4. A piacot mozgató tényezők változása
- 6.1.5. Piaci kilátások és trendek
- 6.1.6. Egy kritikus sikertényező
- 6.1.7. Alapelvek a tanácsadási marketinghez
- 6.1.1. A világ és Európa vezetési tanácsadási piaca
- 6.2. A vezetési tanácsadási szolgáltatások sajátosságai
- 6.3. Marketing eszközrendszer a tanácsadási szolgáltatásoknál
- 6.4. Marketingkommunikáció a tanácsadásoknál
- 6.5. Kommunikációs eszközök
- 6.6. A kommunikációs eszközök megjelenési formái
- 6.7. A kapcsolatmenedzsment mint eszköz
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 6.1. A vezetési tanácsadási szolgáltatás és a piac
- 7. fejezet. Üzletviteli tanácsadók képzése és minősítése
- 7.1. Bevezető gondolatok a tanácsadó képzés és minősítés szükségességéről
- 7.2. Az üzletviteli tanácsadó képzés és minősítés helyzete a jelenlegi hazai gyakorlatban
- 7.3. Összefoglalás
- Adalékok a 7. fejezethez
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 7.1. Bevezető gondolatok a tanácsadó képzés és minősítés szükségességéről
- 1. fejezet. A tanácsadás alapjai
- 2. rész. Ismertebb szolgáltatások
- 8. fejezet. Stratégiai tanácsadás
- 9. fejezet. Projektmenedzsment és -tanácsadás
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. A tanácsadási projektek sajátosságai
- 9.3. Alapvető projektismeretek
- 9.4. A projektmenedzsment mint a tanácsadók egyik szolgáltatása
- 9.5. Projektmenedzsment-tanácsadás
- 9.6. Projektkultúra-fejlesztési tanácsadás
- 9.7. Projektmenedzsment képzés és minősítés
- 9.8. A projektmenedzsment szakma meghatározó hazai és nemzetközi szakmai-társadalmi szervezetei
- 9.9. Összefoglalás
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 9.1. Bevezetés
- 10. fejezet. Üzleti folyamatokhoz kapcsolódó tanácsadás
- 10.1. Bevezetés az üzleti folyamatokba
- 10.2. A folyamatszemlélet története és elméleti alapjai
- 10.3. Az üzleti folyamatokhoz kapcsolódó tanácsadás helye a tanácsadói területek között
- 10.4. Az üzleti folyamatokhoz kapcsolódó tanácsadás területei
- 10.5. Az üzleti folyamatok és az IT sajátos kapcsolata
- 10.6. A folyamatszemlélet ágazati, cégméretekben megjelenő és hazai sajátosságai
- 10.7. Napjaink leggyakrabban alkalmazott folyamatszervezési koncepcióinak sajátosságai
- 10.8. Üzleti folyamatokhoz kapcsolódó tanácsadásra ható főbb tendenciák
- 10.9. A szakmai háttér: szakmai szervezetek és képzési lehetőségek
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 10.1. Bevezetés az üzleti folyamatokba
- 11. fejezet. Szervezeti tanácsadás
- 12. fejezet. Változásmenedzsment
- 12.1. Változás és változtatás
- 12.2. Változtatási elméletek
- 12.3. Mi a célja a változásnak és változtatásnak?
- 12.4. Mikor lesz változás, mikor vagy kész a változásra?
- 12.5. Mivel kapcsolatban merül fel a változás igénye?
- 12.6. Hogyan változtassunk?
- 12.6.1. A szervezeti kultúráról és a csoportok dinamikai jellegzetességeiről
- 12.6.2. Az ellenállásról
- 12.6.3. Részvételen alapuló beavatkozási eszközök
- 12.6.4. Önreflexión alapuló beavatkozási eszközök
- 12.6.5. Akciókutatási modellen alapuló beavatkozási eszközök
- 12.6.6. Narráción-retorikán alapuló beavatkozási eszközök
- 12.6.1. A szervezeti kultúráról és a csoportok dinamikai jellegzetességeiről
- 12.7. A változtatás módszerei
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 13. fejezet. Informatikai tanácsadás
- 13.1. Bevezető
- 3.2. Elméleti háttér
- 13.3. Jellegzetes tanácsadási problémák
- 13.4. Az informatikai tanácsadás rövid története
- 13.5. Az informatikai tanácsadás folyamata
- 13.5.1. Igény felmerülése tanácsadó alkalmazására: mire lehet használni a tanácsadót?
- 13.5.2. A tanácsadó megjelenik a helyszínen: a tanácsadó és a megbízó közötti kapcsolat
- 13.5.3. Az üzleti igények felmérése – ügyféligények
- 13.5.4. A megvalósítás tervezése: hogyan válasszuk ki, hogy mire van az ügyfélnek szüksége?
- 13.5.5. Megvalósítás: hogyan tudjuk időben, a megadott költségkereten belül szállítani a megoldást?
- 13.5.6. Utólagos karbantartás: a sikeres karbantartás titka
- 13.5.1. Igény felmerülése tanácsadó alkalmazására: mire lehet használni a tanácsadót?
- 13.6. Az informatikai tanácsadás termékei és szolgáltatásai
- 13.6.1. Informatikai stratégiai tanácsadás
- 13.6.2. Kiválasztási tanácsadás
- 13.6.3. Informatikai projektmenedzsment tanácsadás
- 13.6.4. Informatikai projektek minőségbiztosítása, projektek auditja
- 13.6.5. Humán változáskezelés (Human Change Management)
- 13.6.6. Rendszer bevezetési tanácsadás
- 13.6.7. Kommunikációs rendszerekkel kapcsolatos tanácsadás
- 13.6.8. WEB/Internet tanácsadás
- 13.6.9. Tanácsadás az irodaautomatizáció, a dokumentumkezelés, vállalati tartalomkezelés területén
- 13.6.10. Informatikai biztonsági tanácsadás
- 13.6.11. Üzletmeneti kockázatkezeléssel kapcsolatos tanácsadás
- 13.6.12. Informatikai „kormányzás”. IKT-folyamatok és szervezet fejlesztése
- 13.6.13. Szolgáltató informatika, az informatikai szolgáltatások meghatározása, mérése
- 13.6.14. Informatikai benchmarking tanácsadás
- 13.6.15. Rendszerfejlesztési tanácsadás
- 13.6.16. Üzleti tevékenységek, folyamatok teljesítménymérése
- 13.6.1. Informatikai stratégiai tanácsadás
- 13.7. Az informatikai tanácsadás jövője
- 13.8. Az informatikai vezetési tanácsadói kompetenciák fejlesztése
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 13.1. Bevezető
- 14. fejezet. Pénzügyi tanácsadás
- 14.1. Elméleti háttér
- 14.2. Alapelvek a pénzügyi tanácsadás területén
- 14.3. Jellegzetes tanácsadási feladatok
- 14.4. Példák tanácsadói termékekre, szolgáltatásokra
- 14.4.1. Az üzleti értékelés mint tipikus befektetési tanácsadói termék
- 14.4.2. Komplex szolgáltatásként nyújtott pénzügyi forrásteremtés
- 14.4.3. Kontrollingrendszer kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos tanácsadás
- 14.4.4. Pénzügyi/gazdasági tervezés támogatása
- 14.4.5. Vállalati gazdálkodás pénzügyi vonatkozásai és ezek vezetői információs igényei
- 14.4.1. Az üzleti értékelés mint tipikus befektetési tanácsadói termék
- 14.5. A tanácsadás folyamata a pénzügyi területen
- 14.6. A pénzügyi tanácsadási piac szereplői
- 14.7. A pénzügyi tanácsadás jövője
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 15. fejezet. EU-támogatással megvalósuló projektekhez kapcsolódó tanácsadás
- Bevezetés
- 15.1. Az EU-tanácsadás
- 15.2. Az EU-tanácsadás jellemzői
- 15.3. EU pályázati rendszer
- 15.4. Európai uniós források felhasználásához kapcsolódó tanácsadás
- 15.5. Európai uniós forrásokból megvalósuló projektekhez nyújtott tanácsadói támogatás
- 15.6. Pályázatírás
- 15.7. Képzések
- 15.8. Piaci helyzet
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- Bevezetés
- 16. fejezet. HR-Tanácsadás
- 17. fejezet. Minőségügyi tanácsadás
- 17.1. Bevezető
- 17.2. Elméleti alapok, kapcsolódás a menedzsmenttudományhoz, a vezetési tanácsadó cégek minőségmenedzsmentje
- 17.3. Folyamatszemlélet, folyamatmenedzsment
- 17.4. A minőségügyi tanácsadás rövid hazai története
- 17.5. Jellegzetes tanácsadási problémák
- 17.6. A minőségügyi tanácsadás folyamata
- 17.7. Jellemző tanácsadási termékek és szolgáltatások
- 17.8. Szereplők a minőségügyi tanácsadás piacán
- 17.9. A minőségügyi tanácsadás jövője
- 17.10. Összefoglalás
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 17.1. Bevezető
- 3. rész. Funkcionális szakterületek – módszertani szolgáltatások
- 18. fejezet. Coaching
- 18.1. Bevezetés
- 18.2. Kihívások
- 18.3. A coaching definíciója
- 18.4. Az ügyfelek köre
- 18.5. A coaching folyamat
- 18.6. Coaching szemlélet, típusok, kompetenciák
- 18.7. Belső és külső coachok
- 18.8. A vezetők és a dolgozók munkahelyi tudatosságának növelése coaching segítségével
- 18.8.1. Mester szintű coachinggal a tudatosság mélyebb szintjének eléréséért
- 18.8.2. Mesterszintű coach-kompetencia
- 18.8.3. A coach jelenlétének feltételei
- 18.8.4. A bizalmi légkör
- 18.8.5. A kérdezéstechnika
- 18.8.6. Az ügyfél erőforrásainak megerősítése
- 18.8.7. Akcióterv: az elmélyített tudatosság próbája
- 18.8.8. A coach és az ügyfél tudatossága
- 18.8.9. Coaching stílusú vezetői visszajelzés
- 18.8.10. A visszajelzés
- 18.8.11. A visszajelzés célja és fajtái
- 18.8.12. A visszajelzés folyamata
- 18.8.13. Reflektálás a munkatárs véleményére: a visszatükrözés
- 18.8.14. Megerősítő visszajelzések elmondása
- 18.8.15. Fejlesztő visszajelzések és az akcióterv készítése
- 18.8.16. Köszönet
- 18.8.17. A visszajelzés esszenciája
- 18.8.1. Mester szintű coachinggal a tudatosság mélyebb szintjének eléréséért
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 18.1. Bevezetés
- 19. fejezet. A vezetésfejlesztés módszerei
- 19.1. Piaci tükör
- 19.2. A tanácsadás és a tréning összefüggései
- 19.3. Tréningtanácsadási szolgáltatások
- 19.4. A vezetésfejlesztés
- 19.5. A coaching
- 19.6. Gestalt-alapú vezetésfejlesztés
- 19.7. Sikerkritériumok a tréningek tartásában
- 19.8. Minőségbiztosítás a tréningtanácsadásban
- 19.9. Etikai kérdések
- 19.10. Jövőkép és perspektíva
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 19.1. Piaci tükör
- 20. fejezet. Értékelemzés – értéktervezés
- 20.1. Értékelemzés
- 20.2. Értékmenedzsment (Value Management, VM)
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 21. fejezet. Tudásmenedzsment
- 21.1. Alapdilemmák és jellegzetes tendenciák, a tudásmenedzsment alapjai
- 21.2. Tanácsadási projektek és szolgáltatások
- 21.3. Tudástőke értelmezése és gazdálkodása
- 21.4. A TM informatikai háttértámogatása
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 22. fejezet. Válságmenedzsment beavatkozások
- 22.1. Alapdilemmák és jellegzetes tendenciák
- 22.2. A válság és kezelésének célja
- 22.3. A válság kialakulásának rizikófaktorai
- 22.4. Rizikófaktorok után betegségtünetek, betegségek
- 22.5. Szervezeti betegségek utáni válságjelenségek
- 22.6. A válságmenedzsment beavatkozások módszertani alapkérdései
- 22.7. A válságmenedzselés folyamata
- 22.8. Összefoglalás
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 22.1. Alapdilemmák és jellegzetes tendenciák
- 23. fejezet. Kommunikációmenedzsment-tanácsadás
- 23.1. Bevezetés
- 23.2. A kommunikációmenedzsment helye a vállalat vezetésében
- 25.3. A kommunikációmenedzsment tevékenység tervezése: modellek és eszközök
- 23.4. A kommunikációmenedzsment egyes területeire vonatkozó tanácsadás
- 23.5. A nemzetközi kommunikációmenedzsment támogatása
- 23.6. Összegzés
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 23.1. Bevezetés
- 18. fejezet. Coaching
- 4. rész. Rokon- és határterületek
- 24. fejezet. A regionális és térségi tanácsadás
- 24.1. A regionális és térségi tanácsadásról és az integrált tudású tanácsadóról
- 24.2. A térségi erőforrás-fejlesztési tanácsadói tevékenység fogalma
- 24.3. A régió, a térség és a kistérség fogalma, az itt dolgozó tanácsadó fogalma és a tanácsadói formák
- 24.4. A tanácsadói kreatív együttműködéssel elért eredmények
- 24.5. A regionális és térségi együttműködési formációkról, klaszterek, EGTC-k
- 24.6. A klasztertanácsadásban a tudástranszfer új módszerei
- 24.7. Európai uniós tapasztalatok a civil szerveződések fejlesztésében
- 24.8. Térségi tanácsadás résztvevői
- 24.9. Tanácsadási termékek
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 24.1. A regionális és térségi tanácsadásról és az integrált tudású tanácsadóról
- 25. fejezet. Karrier és munkaerőpiaci tanácsadás
- 26. fejezet. KKV (Kis-közép vállalkozásoknak szóló) tanácsadás
- 27. fejezet. Tanácsadás a közigazgatásban
- 27.1. A közmenedzsment, valamint a tanácsadói tevékenység kialakulásához vezető út a világban és a magyar közigazgatásban
- 27.2. A közmenedzsment és a menedzsment-tanácsadói tevékenység jelen helyzete a magyar közigazgatásban
- 27.3. A közmenedzsment és a menedzsment-tanácsadói tevékenység elterjedését, az emberierőforrás-gazdálkodás minőségi átalakítását nehezítő tényezők
- 27.4. A menedzsment-tanácsadói tevékenység szükségessége általában és a közigazgatás emberierőforrás-gazdálkodásban
- 27.5. A menedzsment-tanácsadói tevékenység alkalmazásának jövőbeni útjai, lehetőségei a közigazgatásban
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 27.1. A közmenedzsment, valamint a tanácsadói tevékenység kialakulásához vezető út a világban és a magyar közigazgatásban
- 28. fejezet. Menedzsment tanácsadás a mezőgazdaságban
- 28.1. A mezőgazdasági szaktanácsadás fogalma, célja
- 28.2. A mezőgazdasági szaktanácsadás legismertebb stratégiái
- 28.3. A mezőgazdasági szaktanácsadás területén dolgozók funkciói
- 28.4. A szaktanácsadó szervezetek elsődleges célcsoportjai, a szaktanácsadás területei
- 28.5. A mezőgazdasági szaktanácsadásban alkalmazható ismeretátadási módszerek
- 28.6. A mezőgazdasági szaktanácsadás finanszírozása
- Kérdések
- Szakirodalmi források
- 24. fejezet. A regionális és térségi tanácsadás
- 5. rész. A jövő
- 6. rész. Esettanulmányok
- 1. eset. Stratégiai alkotás és reorganizáció a Rati Kft.-nél
- 2. eset. Tanácsadói pályázat a Multicom Zrt.-nél
- 3. eset. Projekt módszertani eset
- 4. eset. Informatikai eset
- 5. eset. Tréning eset
- 6. eset. Pályázati kvíz
- 7. eset. Kiválasztási eset
- 8. eset. Coaching eset
- 9. eset. Klaszter eset
- 10. eset. Munkaszervezési eset
- 11. eset. Benchmarking eset
- 12. eset. Változás eset
- Melléklet
- Tanári útmutató
- 1. eset. Tanári útmutató. A Stratégiaalkotás és reorganizáció a Rati Kft.-nél című esethez
- 2. eset. Tanári útmutató. A Tanácsadói pályázat a MULTICOM Zrt.-nél esethez
- 3. eset. Tanári útmutató A Projekt módszertani esethez
- Az eset célja
- Az eset megoldásának menete I.: Tanácsadói projekt belső árának meghatározása
- Az eset megoldásának menete II.: Árazásból fakadó belső konfliktus a tanácsadói szervezetben
- Az eset megoldásának menete III.: Alulbecsült erőforrások
- Az eset megoldásának menete IV.: Idő alapú projekt veszélyei
- Az eset célja
- 4. eset. Tanári útmutató. Az Informatikai esethez
- 5. eset. Tanári útmutató. A Tréning esethez
- 6. eset. Tanári útmutató a pályázati kvíz esethez
- 7. eset. Tanári útmutató. A kiválasztási esethez
- 8.1. eset. Tanári útmutató. A coaching esethez
- 8.2. eset. Tanári útmutató. A coaching esethez
- 9. eset. Tanári útmutató. A Klaszter esethez
- 10. eset. Tanári útmutató a Munkaszervezés esethez
- 11. eset. Tanári útmutató. A Benchmarking esethez
- 12. eset. Tanári útmutató. A változás esethez
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 011 3
800 oldalas könyv a tanácsadásról a digitalizáció korában?! Igen! Tegyék félre előítéleteiket! Sokaknak adhat ötleteket, javaslatokat és megoldásokat, a vezetői feladatokat is ellátók számára, és nem csak a vállalati szférában. A hazai tanácsadói szakma elismert vezetői, tanácsadói, trénerei és oktatói adnak gazdag menüt ehhez. Ízlelgessék és emésztgessék! Élvezetes és építő!
Czakó Erzsébet egyetemi tanár, igazgató
Budapesti Corvinus Egyetem,Gazdálkodástudományi Kar,
Vállalatgazdaságtan Intézet
A globális válság rádöbbentette a vállalatok többségét arra, hogy a sikeres túlélés, a megváltozott feltételekhez történő gyors alkalmazkodás menedzseléséhez nincs kellő tudásuk. Arra is rádöbbentek, hogy hiányos vezetői kompetenciáikat a legolcsóbban és legszakszerűbben külső tanácsadó cégekkel együttműködve erősíthetik meg. Ez a kézikönyv színvonalasan áttekinti a tanácsadói szolgáltatások széles körét, nemcsak vállalati vezetőknek ajánlható, de kiválóan használható a felsőoktatásban is.
Lengyel Imre, az MTA doktora, Akadémiai Díjas egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem
Amióta az innovatív tanácsadói képességek a siker kulcsfontosságú elemévé váltak a tudásalapú szakmai szolgáltatások esetében, egy ilyen komplex és sokrétű könyv nagyon hasznos forrása lehet a tanácsadók állandóan bővülő tudásbázisának.
Aaron Michelin ügyvezető igazgató
Enersense International Oy Gyakorló HR szakemberként, szervezetfejlesztőként folyamatosan dolgozom tanácsadókkal, legyenek azok belső avagy külső tanácsadók. Alapvetően a HR szerepe is a folyamatos belső fejlesztés és fejlődés biztosítása - ez a tevékenység a felgyorsult környezetben sokszor jár együtt dilemmákkal, és keressük a tapasztalati tudást hozzá. Ehhez a munkához kiváló kiinduló és összefoglaló művet tart a kezében az olvasó. Nélkülözhetetlennek tartok egy ilyen átfogó művet a vezetők, szervezeti szakemberek és külső tanácsadók polcáról.
Bárdos Andrea szervezetfejlesztési vezető
Bonafarm Csoport
Hivatkozás: https://mersz.hu/poor-menedzsment-tanacsadasi-kezikonyv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero