3.6.1. A terminológiával kapcsolatos tapasztalatok összegzése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megállapíthatjuk tehát, hogy a nem megfelelő minőségben elkészített terminológiai adatbázis használata és a terminológiai ellenőrzés nélkül létrehozott szövegek esetében mind a fordító, mind a végfelhasználó – többek között – terminológiai inkonzisztenciából fakadó megértési, feldolgozási problémákkal szembesül. Továbbá a géppel támogatott fordítás esetében a terminológiai inkonzisztenciák miatt csökken az egyezések száma, ami a fordítási költségek növekedéséhez és inkonzisztens fordításokhoz vezet. Mind a dokumentációírás, mind a fordítás során fogalomalapú, a terminusautonómiát figyelembe vevő terminológiai adatbázisok létrehozására lenne szükség. Az adatbázisokat a dokumentációt és a fordítást készítők együttműködésével, közös felhasználásra kellene elkészíteni. Erre azért lenne szükség, mert csak így biztosítható az adatbázisok közötti konzisztencia, mi több, nagyobb eséllyel biztosítható az adatok „teljessége” (nemcsak a terminusok, de a definíciók, szinonimák, kontextus, címkék stb. megléte is).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műszaki dokumentációval foglalkozó szakirodalom egyértelműen alátámasztja, hogy a terminológia kiemelt figyelmet érdemel a dokumentációkészítés (a fordítást is magában foglaló) komplex folyamatában. Brown-Hoekstra alapján a legjobb minőségű fordítás úgy érhető el, ha a fordítási és lokalizációs folyamatot minél inkább integráljuk a dokumentációs folyamatba. (Ehhez természetesen szükség van a fordításszolgáltató és a megrendelő cég jó kapcsolatára, illetve egymás folyamatainak a lehető legalaposabb megértésére.) Mindemellett érdemes a dokumentáció és a lokalizáció folyamatából egy-két elemet kiemelni és külön kezelni, megtartva a szoros együttműködést a különböző csapatok között (Brown-Hoekstra, 2010). Brown-Hoekstra így többek között önálló terminológiamenedzsment-munkacsoport létrehozását javasolja. Ez az alcsoport a dokumentáció, a fordítás és a fejlesztői csapat képviselőit foglalja magában, továbbá úgynevezett „in-country reviewer”-eket is ajánl. (Az in-country reviewer a célnyelvet, célkultúrát és a szakterületet sajátjaként ismerő személy, aki jellemzően a már lektorált fordítást a megrendelő cég oldaláról ellenőrzi, a vállalat igényeit szem előtt tartva.) Így nagyobb konzisztencia biztosítható a termék, a dokumentáció, a marketing és a célnyelvi dokumentáció között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Franz és Weber ennél szorosabban ötvözné a két projektfolyamatot: szerintük a teljes dokumentációs és fordítási folyamatot technikailag is egy rendszerbe kell integrálni (Franz & Weber, 2004). Jelenleg külön szoftvereket alkalmazunk a dokumentáció elkészítéséhez, a terminológiamenedzsmenthez és a fordításhoz. Pedig szükség lenne egy központi adatbankra, amely egyszerre kezeli a terminusokat, a mondatokat, a szabályokat és a szemantikai egységeket. Ezt az egységes adatbázist pedig egységesen elérhetővé kellene tenni a dokumentációkészítés minden szakaszában. A tartalomkezelés ezután nemcsak a dokumentumok szabályozott létrehozását, hanem fordításukat is „megszervezné”. A releváns szöveges anyagok keresése minden szakaszban elérhető lenne, és a dokumentáció készítője ugyanazt a terminológiai adatbázist használná, mint a nyelvi elemzés és fordítás kivitelezője. Még az elemzési eszközök is – nyelvi elemzés, valamint a szemantikai egységek és kifejezések használatára vonatkozó statisztikai elemzések – rendelkezésre állnának minden fázisban.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave