Faludi Andrea, Fóris Ágota: A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban
›
5. A terminológiai munka a gyakorlatban – interjús kutatás
›
5.1. Az interjús kutatás módszertana

5.1. Az interjús kutatás módszertana

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A strukturált interjúk módszertanában Faludi elsősorban Fábián Gergely (Fábián, 2014), továbbá kérdezéstechnikai szempontból Heltai Erzsébet és Tarjányi József (Heltai & Tarjányi, 1999) munkájára támaszkodott. Ez alapján „a strukturált interjú esetében előre megírt kérdéssorral rendelkezünk, a kérdések sorrendje kötött, szó szerint tesszük fel azokat. A kérdőívtől annyiban különbözik ez a módszer, hogy a válaszokat az interjúalany szavaival rögzítjük, és nem az előre megadott válaszvariációk alapján” (Fábián, 2014). Ugyanakkor a strukturált interjú lehetőséget nyújt újabb kérdések feltételére is, amennyiben valamilyen nem várt, de informatív válasz érkezik valamelyik kérdésünkre (Fábián, 2014). Az interjúk lebonyolításának algoritmizálásához Kvale hétlépcsős modelljét (Kvale, 2005, 95) vette alapul. Az interjú a következő fázisokból állt:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Témamegjelölés. Az interjúk témája a dokumentációfordítás folyamatainak, minőségirányítási lépéseinek feltárása volt a magyarországi piacra is dolgozó fordításszolgáltatók körében, illetve a dokumentáció készítését végző szakemberek munkájának közelebbről való megismerése, kiemelt figyelemmel a terminológiakezelésre. Az interjúkészítés célja a szakirodalom és a szabványok feldolgozása alapján kialakult kép kibővítése, illetve tesztelése volt. Az interjúk célja elsősorban annak megállapítása volt, hogy létezik-e elfogadott gyakorlat a dokumentáció fordítását és a terminológiakezelést illetően.
  2. Tervezés. Az elméleti hátteret a szakirodalom és a szabványok előzetes feldolgozása nyújtotta. Az előzetes kutatás során a legfontosabbnak látszó kérdések mélyebb megismerése volt a cél. A tervezési fázishoz tartozott a kutatásban részt vevő cégek/személyek kiválasztása, felkeresése, informálása a kutatás céljáról és anonimitásuk garantálásáról.
  3. Interjúvolás. A strukturált interjúk vezérfonalát a kutatási kérdések és az előzetes kutatás alapján felmerülő további kérdések adták. Az interjúkészítés során az interjúalanyok számára megvolt a lehetőség arra, hogy ahol szükségét érezték, kifejthették a kérdéshez szorosan nem tartozó, de fontosnak ítélt gondolataikat is a fordítás, illetve a szakszövegírás és a dokumentációkészítés folyamatáról. Így további szubjektív információkhoz juthattunk. Az interjúk időtartama átlagosan 30–50 perc volt. Az interjúkat a szerző 2019 májusa és szeptembere között készítette. Az interjúk átírt szövege Faludi PhD-értekezésének függelékében olvasható (Faludi, 2020).
  4. Adatrögzítés. A szerző az interjús kutatás rögzítése (és feldolgozása) tekintetében is Fábián ajánlásait követte. Vagyis az interjúkat – az interjúalanyok beleegyezésével – rögzítette a későbbi könnyebb feldolgozás és teljes elemzés céljából. A rögzítéshez a Xaomi Redmi 6 Note Pro mobileszköz hangrögzítőjét használta. A hangot MP3-as formátumban ~100 kbit/s, ~45 MB/h minőségben rögzítette.
  5. Elemzés. A tartalom elemzését a szerző három fázisra bontotta: a kódolás, az elemzés és az értelmezés szakaszaira (Fábián, 2014). Az elemzés és az értelmezés során Seidman ajánlásait alkalmazta (Seidman, 2006). Ennek megfelelően a hanganyag átírása után a kivonatokat kategóriákba rendezte. Ezután az azonos minták keresése, a tartalmilag hasonló elemek azonosítása következett. Az elemzésben szintén sokat segítettek Seidman kérdései, mint például: Mi az, amit az interjú elkészítése előtt nem értettünk, de mostanra igen? Milyen meglepetések értek? Milyen korábbi gyanúnk nyert megerősítést? stb. (Seidman, 2006, 128)
  6. Vizsgálat. Az interjúkból származó eredményeket a fordításszolgáltatók esetében a szerző abból a szempontból vizsgálta, hogy mennyire felelnek meg az általa korábban – a szakirodalom és a releváns szabványok alapján – kívánatosként felvázolt dokumentációs folyamatnak, illetve hogy a válaszok mennyire egybehangzók egymással, vagy miben térnek el egymástól.
  7. Beszámoló. Az eredményeket és a következtetéseket az interjúkban adott legfontosabb válaszok közlése után kérdésenként, fejezetenként összegezte a szerző.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az éles interjúk készítése előtt a szerző próbainterjút is végzett. Az ennek során szerzett tapasztalatait a végleges kérdések megfogalmazásának formájába is beépítette. A végleges kérdéssort disszertációjában részletezte (Faludi, 2020; 2021). Köszönet illeti az interjúalanyokat, amiért időt és energiát szántak a kérdések részletes megválaszolására, és megosztották a szakmai közösséggel az információkat és a véleményüket.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave