Fordításszolgáltató 2 a forrásnyelvi szöveggel tartalmi szempontból csak akkor foglalkozik, ha ezt az ügyfél külön igényli. Ha a megrendelő nem kéri, akkor tartalmi elemzés nem történik. Formailag a megrendelések többsége szabványos fájlformátumban érkezik. Ezekre csak a megfelelő szűrőt kell beállítani a CAT-eszközben, de a legtöbb esetben az ügyfél CAT-eszközéből vagy TMS-éből (Translation Management System) közvetlenül kapják az anyagot. Ebben az esetben a fordítók is közvetlenül az ügyfél szerverén dolgoznak. Fordításszolgáltató 2 ekkor az ügyfél által kivitelezett előkészítési folyamatot próbálja irányítani.

Fordításszolgáltató 3 nyelvi és technikai szempontból is nagy hangsúlyt fektet a forrásszöveg előkészítésére. Elsősorban azért, hogy a fordítónak csak a fordításra kelljen figyelnie, hogy semmi ne vegye el az idejét a kiadott munkától, ne csökkentse a fordításra szánt idejét, ne kelljen keresgélnie. Ennek érdekében a nyelvi vezető elemzi a forrásszöveget, megnézi a benne hivatkozott jogszabályokat, esetleges jelentéseket és minden olyan dokumentumot, amely a témában fellelhető az interneten. Ezeket kigyűjti az adott projekt referenciákat tartalmazó mappájába, és MemoQ LiveDocs-okat készít belőle, amelyeket a fordító rendelkezésére bocsát. A terminológiai előkészítés főként jogi vonatkozású fordítások esetében történik. A terminusokat felviszik a terminológiai adatbázisba, kitöltik a definíció mezőt, továbbá a következő metaadatokat rendelik még a projekthez: projektszám, projektnév, ügyfélszám, referenciaindex, Celex-szám. Az előkészítés során projektmemória is készül (az adott ügyfél fő fordítási memóriájából [’master TM’-jéből] leszűrt, a jelenlegi fordítást érintő, releváns találatokat tartalmazó fordítási memória); a fordító és a lektor megkapja a fő fordítási memóriát is, de kizárólag korlátozott felhasználással és időkorláttal beállítva.

Fordításszolgáltató 4 munkájában az előkészítés első lépése az, hogy „kitaláljuk, hogy mi ez, meg hogy mit kell vele csinálni. Néha az sem egyértelmű, hogy most mit akarnak velünk csináltatni. Hogy fordíttatni, proofreadeltetni, esetleg a kettőt egyben, vagy külön-külön, és így tovább.” A második lépés, hogy megállapítják, erőforrás, technológia és egyéb szempontok, utasítások alapján el tudják-e végezni a munkát. A technikai előkészítés folyamata természetesen erősen formátumfüggő. Nyelvi szempontból a szöveget az előkészítés során szakterületbe sorolják a megfelelő fordító kiválasztása, keresése érdekében. Fordításszolgáltató 4-nek az a tapasztalata, hogy a legtöbb munkánál nem éri meg előzetesen terminológiát készíteni, már csak azért sem, mert az előre lefordított célnyelvi terminusok jó részéről rendszerint úgyis kiderül, hogy téves. Ennek az az oka, hogy előre nem lehet átolvasni az egész dokumentációt. Így a terminológiai munkát inkább „menet közben” (’on the fly’) végzik, és inkább lektoráláskor. A terminológiába az kerül be, ami „problémás terminusnak tűnik”, vagy célnyelvi fordítása inkonzisztens, és a végén ezeket ellenőrzik. A formai előkészítésre külön csapattal rendelkeznek. Ez a csapat végzi a formai előkészítést, keresi a fordítókat, és ők végzik a technikai ellenőrzést is.