A 9. táblázatból világosan látható, hogy az egyes fordításszolgáltatók nem alkalmazzák az MSZ EN ISO 17100:2019 szabvány minden lépését folyamataik kialakítása során. Abban is eltérés mutatkozik, hogy az egyes projektlépéseket milyen kompetenciákkal rendelkező szakemberek hajtják végre. Előfordul, hogy a projekt elején szükséges nyelvi feladatokat, például a terminológiai munkát vagy a szerkesztési útmutató készítését a fordításszolgáltatók csak külön megrendelésre végzik el, míg technikai előkészítést mindenki alkalmaz. Ennek az lehet az oka, hogy a technikai előkészítést a folyamat szempontjából szükségszerűnek tartják, belátják az előnyeit a teljes projektfolyamatra nézve, míg a nyelvi előkészítésre inkább hozzáadott értékként tekintenek, amelynek alkalmazásával jobb minőség érhető el, de a folyamat későbbi lépéseinek gördülékenysége nem várható tőle. Pedig az előre kidolgozott terminológia és szerkesztési útmutató egyértelműen hozzájárul a munkafolyamatok átláthatóságához, a folyamat elején meghozott döntések tisztázzák az egyes részfolyamatokban végrehajtandó feladatokat is (mind a fordítás, mind a lektorálás, de a többi típusú ellenőrzés során is). A projekt-előkészítés folyamatát és az interjúk során ezzel kapcsolatban adott válaszokat a 4.2.1. és az 5.4.3. fejezetben mutattuk be részletesen.

A folyamatokban mutatkozó eltérés oka a dokumentációs folyamat eltérő szervezése is lehet. A dokumentációs projekt szervezője dönthet úgy, hogy az egynyelvű lektorálást és korrektúrázást (’proofreading’) vagy a végső ellenőrzést maga végzi, és ebbe a folyamatba nem vonja be a fordításszolgáltatót, vagy egyszerűen csak szorosabban tartja kézben a folyamatokat, és az egyes ellenőrzéseket újabb megrendelés keretében végezteti el. Szerencsés esetben a dokumentációs projektet vezető szakember legalább visszajelzést ad a fordításszolgáltatónak, aki ez alapján – a hiba jövőbeni elkerülése érdekében – ellenintézkedéseket tud tenni.

Az interjúban adott válaszok alapján a projekt előkészítési lépései is meglehetősen változatosak, kifejezetten függnek magától a fordításszolgáltatótól, illetve az ügyfél igényeitől. A 10. táblázatban összegezzük, hogy az egyes fordításszolgáltatók mely minőségirányítási feladatokat alkalmazzák a projektek előkészítése során. Nyelvi előkészítés (szöveg előszerkesztése, terminológiai előkészítés, szerkesztési útmutató készítése) csak a vizsgált fordításszolgáltatók felénél történik minden esetben. A szolgáltatók másik fele ezt a feladatot – bár például az MSZ EN ISO 17100:2019 szabvány alapján a minőségirányítás alapvető eleme – csak külön megrendelésre végzi el. Fordítási memóriát és terminológiai adatbázist (ha üreset is), de minden fordításszolgáltató rendel a fordítási projekthez. Elmondásuk alapján az egyéb, rendelkezésre álló forrásokat is minden projektet megelőzően felmérik (itt szó lehet vonatkozó szabványokról, online szótárakról, szólistákról, az ügyfél korábbi célnyelvi anyagairól, gyakorlatilag bármiről, ami a résztvevők számára referenciaként szolgálhat). Értelemszerűen a részt vevő munkatársak kiválasztása kikerülhetetlen lépése a fordítási projektfolyamatnak. Ezt szolgáltatótól függően végezheti kifejezetten erre a célra dedikált szakember (vendormenedzser) vagy maga a projektmenedzser is.

A kifejezetten a forrásszöveget érintő munkálatok közül a szöveg előszerkesztése csak egyetlen szolgáltatónál jelenik meg. Ennek oka lehet, hogy a forrásdokumentációktól kifejezetten csak az ügyfél beleegyezésével lehetséges eltérni, és ez visszatartja a fordításszolgáltatókat még az egyértelmű elütések javításától is, továbbá a szövegek teljes átolvasására az anyagok mérete – és a projektek jellemzően szűk időbeli keretei – miatt a fordításszolgáltatónak nincs lehetőségük.

A forrásszöveg előkészítésekor további két feladat a fordítandó tartalom azonosítása és a fordítandó egység meghatározása. Ezeket a feladatokat szintén minden fordításszolgáltató szükségszerűen elvégzi. Különbség abban van, hogy ezt a munkát milyen kompetenciával rendelkező szakemberek végzik. Mivel a szövegek ilyen jellegű előkészítése jellemzően mélyebb technikai, szoftveres ismereteket is igényel, ezért főként „mérnökcsapatok” végzik ezt feladatot. Ugyanakkor a feladatok elvégzéséhez egyértelműen nyelvi, nyelvészeti ismeretekre is szükség van, így a jó fordítási technikus (’language engineer’, fordítási DTP-s szakember, nyelvi mérnök stb.), ahogyan az interjúalanyok is utaltak rá, ritka kincs.

A fordításszolgáltatók által adott, terminológiamenedzsmenttel kapcsolatos információkat együttesen vizsgálva, a terminológiamenedzsment fordítási folyamatban való szükségességét, helyét és szerepét illetően az alábbi összefoglalás adható.