A közösség mérete, fluktuációja és a szocializáció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Rajk demokráciamodellje feltételez egy közösségi dinamikát. Ennek egyik dimenziója a közösség mérete: 50 és 150 fő között még mindenki ismeri a másik nevét, de már kialakulnak szorosabb kötődésű kisközösségek az egészen belül. 50 fő alatt könnyen sematikussá válhat a közösségi dinamika; egy erősebb baráti társaság, klikk vállhat dominánssá. Ugyanakkor 150 fő felett viszont már nemigen tudnak működni azok a fórumok, vitavezetési, szavazási eljárások, amelyek a Rajk-modellben kulcsszerepet kapnak (nagyon gyakorlatiasan véve pár példát: nehezen férünk el egy térben, nem halljuk egymást, nem lehet értelmes időtartam alatt lefolytatni egy vitát, arányaiban túl kevesek tudnak hozzászólni, nehezebb az információáramlás).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nagyobb méret természetesen nem azt jelenti, hogy ott a demokrácia értelmetlenné válna. Ehelyett ebben az esetben kisebb, demokratikus alközösségekre bomlik a társaság. Ebben a méretben sok olyan „alcsoportra vonatkozó közügy” merülne fel, amelyet egyszerűen nem érdemes a teljes közösséggel végig vitatni (túl sok ilyen téma esetén a nem érintettek érdeklődésüket veszítenék).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik dimenzió a tagság fluktuációja és az ezt kezelő szocializáció. Hónapok telnek el, mire az újak megismerik és megértik az itteni játékszabályokat, amíg kialakul az a bizalom, lojalitás, amely a közösségszerveződéshez kell. A gyorsan változó tagságú közösségekben, vagy ahol a szocializáció megszakad, könnyen elvész a közös tudás.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezért volt a Rajkban erős félelem a bolognai rendszer bevezetésekor, mely szerint a 3-3,5 éves alapképzés után szabadon jelentkezhetnek mesterképzésre a diákok. Tartottunk attól is, hogy sokan abbahagyják a képzést, és munkát vállalnak, és attól is, hogy sokan külföldi mesterképzésre mennek. Mindkét esetben radikálisan lerövidülne a rajkos életpálya. Ez ma is komoly problémája sok vidéki szakkollégiumnak (ott a külföld mellett a budapesti mesterképzések is elszívó hatásúak). A Rajk esetében eddig ez nem vált tömegessé, de (különösen a külföldi tanulás vonzereje) folyamatos kihívást jelent.
 
1 A szakkollégiumokat vizsgáló kutatás egyik érdekes példája, hogy volt olyan szakkollégium, ahol az aktív tagok nem tudtak arról, hogy pár éve az ő szakkolijuk szervezett egy fontos eseményt (a mozgalom nyári találkozóját, a NYATA-t). Egyszerűen minden feledésbe merül pár éven belül… (Gerő M., Demeter E., Horzsa G. [2011]: Szakkollégiumok Magyarországon az Andragógiai és szakkollégiumi kutatások eredményei című kötetben, http://epa.oszk.hu/00000/00035/00152/pdf/EPA00035_upsz_2012_04-06_272-275.pdf)
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave