Kallmann syndroma (KS)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az anosmiával vagy hyposmiával társuló hypogonadotrop hypogonadismust Kallmann syndromának nevezzük. Jelenleg hat formáját különítik el, amelyek hátterében különböző gének állnak, eltérő öröklésmenettel. A Kallmann syndroma ritka betegség: prevalenciája férfiakban 1:8000, nőkben 1:40 000.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Valamennyi, sterilitásban szenvedő beteg esetén érdemes rákérdezni a szaglásra, mivel ezzel az egyszerű kérdéssel felvethetjük e ritka betegség gyanúját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szaglászavar és a hypogonadismus kapcsolatának hátterében a GnRH-t elválasztó neuronok (GnRH neuronok) vándorlása áll, ugyanis ezek a neuronok a szaglóhám kezdeményeként szereplő olfactoricus placodról vándorolnak későbbi helyükre, a hypothalamus területére. A Kallmann syndroma patogenezisében a GnRH neuronok vándorlása és a bulbus olfactorius kifejlődése együttesen szenved zavart. A Kallmann syndroma kialakulásáért felelős gének közül több ezekben a folyamatokban, elsősorban az extracelluláris mátrixszal létrejövő kapcsolat szabályozásában bír meghatározó jelentőséggel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korábban a Kallmann syndroma hat klasszikus formáját különböztették meg (16. táblázat), de a Kallmann syndromához kapcsolódó gének mennyisége az elmúlt években olyan nagymértékben megnövekedett, hogy ennek a besorolásnak manapság nincs jelentősége. Ezenkívül egyes génmutációk, mint például az FGFR1 gén és FGF8 gén, valamint a a Prokineticin gén és Prokineticin Receptor gén mutációk anozmikus/hipozmikus és normozmikus formákat is eredményezhetnek, tehát nem kizárólagosan felelősek a Kallmann syndroma kialakulásáért. A fő felelős gének a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az anosmin 1 fehérjét kódoló ANOS1 gén (Anosmin 1, korábbi nevén: KAL1, Kallmann Syndrome Interval Gene 1; Adhesion Molekule-Like) mutációi az X-hez kötött recesszív öröklésmenetű betegséget okoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1-es fibroblaszt növekedési faktor receptort kódoló FGFR1 gén (Fibroblast Growth Factor Receptor 1) mutációi mutathatók ki, ami elsősorban autoszomális domináns öröklésmenettel társul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A prokineticin receptor 2-t kódoló PROKR2 gén (Prokineticin Receptor 2) mutációja a kórkép kialakuláshoz vezethet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előző receptorhoz kötődő prokineticin 2 fehérjét kódoló PROK2 gén (Prokineticin 2) mutációit is leírták. A prokineticin fehérjék a bulbus olfactorius kialakulásában és a GnRH neuronok vándorlásában fontosak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kromodomén helikáz DNS-kötő fehérje 7-et kódoló CHD7 gén (Chromodomain Helicase DNA-Binding Protein 7) mutációit szintén leírták. E gén mutációi egy összetett fejlődési rendellenesség kialakulásáért is felelősek, amit CHARGE syndroma (Coloboma, szíveltérések (Heart defects), Atresia choanae, növekedésbeli retardáció (Retardation in growth), Genitális anomaliák és fül fejlődési rendellenesség (Ear abnormality) néven ismerünk, de a Kallmann syndroma egy jóval enyhébb fenotípust jelent.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fibroblaszt növekedési faktor 8-at kódoló FGF8 gén (Fibroblast Growth Factor Receptor 8) mutációi következtében szintén kialakul a kórkép.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utóbbi időben további Kallmann syndromára vagy normosmiás hypogonadotrop hypogonadismusra vezető géneket is leírtak, így a WDR1 gén (WD Repeat Domain 1), SEMA3A gén (Semaphorin 3A) és HS6ST1 gén (Heparan Sulfate 6-O-Sulfotransferase 1), amelyek döntően a neuronális migrációban játszanak szerepet. A SOX10 gén (SRY-BOX Trascription Factor 10) szintén hozzájárulhat a Kallmann syndromához, és ez a gén szerepet játszik továbbá a Waardenburg syndroma patogenezisében, amely egy pigmentációs zavarokkal és sensoneurinalis süketséggel járó kórkép, valamint a Hirschprung-kór egyes formáiban. Az idiopátiás/veleszületett hypogonadotrop hypogonadismus patogenezisében szerepet játszó különböző gének száma mára meghaladja a 40-et.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Kallmann syndromának hat típusát különítjük el (16. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

16. táblázat. A Kallmann syndroma formái
Altípus
Felelős gén
Elnevezés
Kromoszomális lokalizáció (locus)
Öröklés menete
Főbb társuló rendellenesség
1-es típus
ANOS1 (KAL1, ADMLX)
Anosmin 1 (Kallmann Syndrome Interval Gene 1, Adhesion Molekule-Like)
Xp22.31
XR
vese agenesia
2-es típus
FGFR1
Fibroblast Growth Factor Receptor 1
8p11.3
AD
ajak- és szájpadhasadék
3-as típus
PROKR2
Prokineticin Receptor 2
20p12.3
AR (ritkán AD)
4-es típus
PROK2
Prokineticin 2
3p13
AR (ritkán AD)
5-ös típus
CHD7
Chromodomain Helicase DNS-Binding Protein 7
8q12.2
AD
CHARGE syndroma*
6-os típus
FGF8
Fibroblast Growth Factor Receptor 8
10q24.32
AD
ajak- és szájpadhasadék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

* CHARGE syndroma: coloboma, szíveltérések (heart defects), atresia choanae, növekedésbeli retardáció (retardation in growth), genitális anomáliák és fülfejlődési rendellenesség (ear abnormality)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Kallmann syndromát eredményező génmutációk penetranciája nagyon változatos; egyazon családon belül is igen változó súlyosságú rendellenességek fordulhatnak elő (pl. izolált anosmia vagy anosmia nélküli kései pubertás). Az FGFR1 gén (Fibroblast Growth Factor Receptor 1) Kallmann syndromát okozó inaktiváló mutációi között aminosavcserével járó missense, az RNS-érést zavaró splicing, leolvasási keret elmozdulásával járó frameshift és korai láncterminációt eredményező nonsense mutációk is ismertek. Az FGFR1 gén inaktiváló mutációi domináns negatív úton az ép allél által kódolt fehérje működését is gátolják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes módon az FGFR1 gén aktiváló mutációit írták le egyes craniosynostosis (kóros koponyacsont-összecsontosodás) esetekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hypogonadotrop hypogonadismus és anosmia mellett Kallmann syndromában szenvedő betegekben egyéb fejlődési rendellenességeket is leírtak: így renális agenesiát, craniofacialis rendellenességeket (ajak- és szájpadhasadékot), sensoneurinalis süketséget, fogfejlődési zavarokat, ujjfejlődési rendellenességeket (pl. syndactylia, clinodactylia), neurológiai zavarokat (pl. synkinesia).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave