A korai petefészek-elégtelenség definíciója
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__133/#m1181nbgh2_126_p1 (2024. 12. 04.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__133/#m1181nbgh2_126_p1)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__133/#m1181nbgh2_126_p1)
A nemzetközi kritériumok alapján akkor beszélhetünk a petefészek korai leállásáról, ha a nőnél negyvenéves kora előtt marad el a menstruációja (amenorrhoea), ezzel párhuzamosan emelkedik az agyalapi mirigy által termelt szérum gonadotropin-szint, az FSH (folliculus stimuláló hormon) szintje pedig magasabb lesz, mint 40 IU/liter. Ennek az az oka, hogy az agyalapi mirigy több FSH termelésével próbálja serkenteni a petefészek működését. Azonban a petefészek erre már nem tud reagálni, ezért a tüszőhormon (ösztrogén) szintje alacsony lesz a laboratóriumi vizsgálatok során. Újabban mérjük az anti-Müller hormon (AMH) szintjét is, ami nagyon alacsony értéket mutat ezekben az esetekben.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__133/#m1181nbgh2_126_p2 (2024. 12. 04.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__133/#m1181nbgh2_126_p2)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__133/#m1181nbgh2_126_p2)
A kórlefolyás alapján a korai petefészek-elégtelenség két nagy csoportba sorolható.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__133/#m1181nbgh2_126_p3 (2024. 12. 04.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__133/#m1181nbgh2_126_p3)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__133/#m1181nbgh2_126_p3)
- Az első csoportba azok a formák tartoznak, amelyeknél a petefészekben található (ovariális) tüszők idő előtti elpusztulása figyelhető meg – ezt orvosi nyelven ovarialis folliculus depletiónak nevezzük. Oka lehet a már pubertás idején észlelhető alacsony folliculusszám (pl. ilyen kórkép a tiszta gonád dysgenesis, illetve a csecsemőmirigy hiánya vagy alulfejlettsége), illetve a fokozott tüszősorvadás (orvosi nyelven acceleralt folliculus atresia), amelynek kialakulását – más genetikai tényezők mellett – az úgynevezett FMR1 gén (FMRP Translational Regulator 1, korábbi nevén Fragile X Mental Retardation 1) hibás működése is okozhatja.
- A második csoportot a sokszor normális számú, de működésében zavart tüszők jelenléte jellemzi – ezt orvosi nyelven ovarialis folliculus dysfunctiónak hívjuk.