Nőgyógyászati daganatok onkogenetikai háttere

Beke Artúr – Butz Henriett
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Örökletes emlő-petefészekrák
  2. Örökletes, nem polipózis talaján kialakuló vastagbél-végbélrák (Lynch syndroma) és a nőgyógyászati daganatok
  3. Peutz–Jeghers syndroma és a nőgyógyászati daganatok
  4. Li–Fraumeni syndroma
  5. Reed syndroma
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rákbetegségek többsége rendszerint nem örökletes, tehát nem az előző generációkban keletkezett génhiba adódik tovább, hanem az adott egyén bizonyos szervében az adott sejtcsoport genetikai állományában keletkezett génhiba vagy génhibák sorozatának a következménye. Létrejötte során bizonyos gének mutációja következtében a sejtek elvesztik ellenőrzésüket a normális sejtosztódás és sejtnövekedés felett. A nem örökletes ártalmak miatt bekövetkező mutáció esetén a rákot szerzettnek nevezzük. A szerzett daganatok rendszerint sporadikus előfordulásúak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ritkábban örökletesnek tekintjük a rákot – ez akkor fordul elő, amikor a rákhoz vezető génhibák sorozatának első tagja öröklődött. A daganatképződéshez általában génhibák sorozata vezet. Ebben az esetben a rák kockázatát növelő genetikai mutáció örökölhető, ha a szülő petesejtjében vagy hímivarsejtjében jelen van. Ez az öröklött genetikai hajlam a daganatképződés első lépése lehet a további életben. Örökletes rák gyanúja merül fel, ha egy családban két vagy több tag ugyanarról az oldalról érintett, és a betegség gyakran több generációban is előfordul. Multiplex, kétoldali megjelenés vagy fiatalabb életkor (<40 év) szintén utalhat csíravonal hajlamra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tumorgenezisben részt vevő gének általában az onkogének vagy tumorszuppresszorok közé sorolhatók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. A protoonkogének normális sejtgének, amelyek szabályozzák a sejtek növekedését és differenciálódását, azonban gyakran károsodnak (pl. funkciónyerő mutáció, gain-of-function mutation) és onkogénekké válnak. Egy sejtben az onkogén egy példányának károsodása elindíthatja a tumorgenezist.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. A tumorszuppresszor géneket funkcióvesztő mutációk (loss-of-function mutation) érhetik, ami daganat kialakulásához vezet. Egy sejtben mindkét allél károsodnia kell a tumorszuppresszor funkció inaktiválásához, így kialakul a betegség. Funkció alapján különböző típusát különítjük el a géneknek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

a.) A kapuőr gének (gatekeeper) felelősek a sejtnövekedés szabályozásáért vagy gátlásáért.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

b.) Míg a gondozó gének (caretaker) olyan gének, amelyek felelősek más gének fiziológiás állapotban tartásáért, nevezetesen a genom stabilitásának fenntartásáért. Például a különböző DNS-javító gének, amelyek fenntartják a genom integritását, gondozó génnek számítanak, és károsodásuk lehetővé teszik a genetikai mutációk felhalmozódását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

c.) Vannak tumorszuppresszor gének, amelyek sokrétű funkciójuk miatt a kapuőrök és a gondozó gének közé sorolhatók, mint például a TP53 gén.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tumorszuppresszor génekkel kapcsolatban leírták a „Knudson hipotézist”, más néven „két találat hipotézist”. E hipotézis alapján a legtöbb tumorszuppresszor gén mindkét allél inaktiválását igényli. Genetikai hajlam esetén az első „találat” örökletes módon, míg a második „találat” (szomatikus) abban a sejtben jelentkezik, amelyből a daganat származik. Ebben az esetben a második találatot gyakran heterozigótaság elvesztésének (loss of heterozygosity – LOH) nevezik. A második lehetőség az, amikor mindkét esemény (találatok) egyenként jelenik meg egy sejtben, és ezért sporadikus daganat alakul ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár potenciálisan bármely génnek szerepe lehet a daganatképződésben, legjobb tudásunk szerint úgy tűnik, hogy csak az onkogének és a tumorszuppresszor gének esetén van jelentős hatása a sejtosztódásra, mivel közvetlen hatásuk van a sejtproliferációval kapcsolatos jelátviteli útvonalakra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az emlő és petefészekrák, illetve az endometriumrák esetében 10 százalékra, illetve 5 százalékra becsülhető az öröklődési arány.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A leggyakoribb örökletes nőgyógyászati daganatok az örökletes emlő-petefészekrák és a Lynch syndroma (örökletes, nem polipózis talaján kialakuló vastagbél-végbélrák – hereditary nonpolyposis colorectal cancer - HNPCC). Ezen kívül más ritka örökletes kórképek, mint például a Peutz-Jeghers syndroma, a Li-Fraumeni syndroma vagy a Cowden syndroma is besorolható (22. táblázat).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave