Beke Artúr (szerk.): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere • Genetikai eredetű ritka nőgyógyászati betegségek
›
Nőgyógyászati daganatok onkogenetikai háttere • Beke Artúr – Butz Henriett
›
Peutz–Jeghers syndroma és a nőgyógyászati daganatok

Peutz–Jeghers syndroma és a nőgyógyászati daganatok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Peutz–Jeghers syndroma (PJS) egy ritka tünetegyüttes, amelynek prevalenciája 1:50 000 és 1:100 000 között van. Nőknél magasabb az emlő- és petefészekrák kockázata. A kórkép az autoszomális domináns öröklődésmenet szabályait követi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Peutz–Jeghers syndromához kapcsolódó tünetek a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Jellegzetes nyálkahártya pigmentáció és hiperpigmentált foltok. A pigmentáció sötétkék vagy barna szeplők csoportjaiból áll az ajkakon, a szájnyálkahártyán, a szemkörnyéki lokalizációban, valamint a perianalis és a nemi szervek területén. Érdekes módon, a végtagokon lévő pigmentált elváltozások idővel és felnőttkorban elhalványulhatnak.
  • Gasztrointesztinális polipok jellegzetes szövettannal (hamartomatosus polipok). A polipok leggyakrabban a vékonybélben találhatók, de kialakulhatnak a gyomorban, a vastagbélben vagy akár a vastagbélen kívüli helyeken, például a légutakban, az urogenitális traktusban és az epehólyagban.
    Gonáddaganatok. A nőket veszélyezteti a jellegzetes petefészek ivarléc-daganatok (sex cord tumor) előfordulása, valamint a petefészek és petevezeték mucinosus daganatai. Míg a férfiaknál időnként nagy sejtes calcifikáló Sertoli-sejtes daganat is megjelenhetnek a herében.
  • Intestinalis és extraintestinalis malignus tumorok. A gyomor-, nyelőcső-, emlő-, vastagbél-, hasnyálmirigy- és petefészekrák kialakulásnak fokozott kockázata.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Peutz–Jeghers syndroma hátterében a 19-es kromoszómán lévő STK11 gén (Serine/Threonine Kinase 11) mutációja áll (19p13.3 locus). Az esetek 80 százalékában az STK11 génben található heterozigóta patogén szekvenciavariáns áll a kórkép hátterében, míg 15 százalékban kópiaszám változást (deléciót) írnak le. Gyakran a betegek 45 százalékánál teljesen hiányzik a betegség családi anamnézisből, a szülők kórokozó mutációival együtt. Ezekben az esetekben a patogén változatokat de novo tekintik. A Peutz-Jeghers syndromában a penetrancia magas, és az élethosszig tartó daganatkockázat 93%.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az STK11 gén egy tumorszupresszorgén a szerin/threonin kináz 11 enzimet kódolja, amely általában a sejtek növekedését és a sejthalált szabályozza. Szabályozza a sejtproliferációt azáltal, hogy megakadályozza a sejtek kontrollálatlan növekedését és osztódását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tumorszupresszorgén mindkét alléljának mutálódnia kell, mielőtt egy egyénnél kialakulna a rák. Az, hogy a csíravonal-mutációt hordozó egyénnél kialakul-e rák, és ha igen, milyen rák(ok), attól függ, hol (melyik sejttípusnál) következik be a második mutáció. A Lynch syndromához hasonlóan a Peutz–Jeghers syndroma esetében is három fázisa van a dagantképződésnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Az első mutáció (az STK11 gén egyik alléljának mutációja) örökölhető az anyától vagy az apától is, ennélfogva jelen van a szervezet minden sejtjében. Ezt nevezik csíravonal- (germline) mutációnak.
  2. A második mutáció már nem érinti az egész szervezetet. Az STK11 gén másik alléljának mutációja az élet folyamán valamelyik szerv valamelyik sejtjében alakul ki. Például, ha a második mutáció az emlőben történik, akkor emlőrák alakulhat ki. Ha ez a vastagbél, akkor vastagbélrák alakulhat ki.
  3. A harmadik mutáció a daganat kialakulásának folyamatához ténylegesen szükséges, összetett növekedést szabályozó génekben következik be. A lehetséges okok közé tartoznak a kémiai, fizikai vagy biológiai környezeti hatások, vagy véletlen mutációk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vannak olyanok, akik – a Lynch syndromához hasonlóan – örökletesen hordozzák az STK11 csíravonal-mutációt, de náluk nem alakul ki rákos megbetegedés, mert nem történik meg a második allél mutációja, amely szükséges a gén funkciójának kiiktatásához (knock out) és a daganatképződés folyamatának elindításához. Emiatt a betegség előfordulása átugorhat generációkat a családban, annak ellenére, hogy a mutáció jelen van. A mutációt hordozó egyéneknek – függetlenül attól, hogy kialakul-e náluk a daganatos megbetegedés – 50-50 százalék esélyük van arra, hogy átörökítik a mutációt a következő generációra. Hasonlóan a Lynch syndromához, a mutációk anyai vagy apai részről is örökölhetők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Peutz-Jeghers syndromás nőknél az emlőrák kockázata 32-45 százalék, a daganatok korai megjelenésűek, ezért az emlőrákszűrést 25 éves kortól javasolt elkezdeni. A petefészek daganat, a méhnyakrák, illetve az endometriumrák aránya 18–21 százalék, 10 százalék, illetve 9 százalék.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A részletes genetikai vizsgálati indikációkat és a szűrési protokollokat a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) Genetic/Familial High-Risk Assessment: Breast and Ovarian clinical practice guideline is ajánlja.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave