Az Xq isokromoszóma, i(X)(q10)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__42/#m1181nbgh2_40_p2 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__42/#m1181nbgh2_40_p2)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__42/#m1181nbgh2_40_p2)
Az Xq isokromoszómát két egymással szemben, „tükörképszerűen” elhelyezkedő hosszú kar alkotja; a rövid kar részlegesen vagy teljesen hiányzik (5. ábra). Az Xq isokromoszóma általában egyetlen X kromoszómából származik, a rövid kar proximális szakaszán bekövetkező töréssel és ezt követően a testvér kromatidák egyesülésével keletkezik a gametogenesis során. Egyforma arányban lehet anyai vagy apai eredetű. Az Xq isokromoszómák posztzigótikus osztódással is keletkezhetnek, általában az első osztódás során. A későbbi hibás mitózisok a ritkán előforduló 45,X/46,XX/46,X,i(X)(q10) mozaicizmust eredményezik. Az Xq isokromoszómák nagy része dicentrikus [idic(Xq)], azaz két, általában egymáshoz nagyon közeli centromérával rendelkeznek, és a rövid kar proximális részén található alacsony kópiaszámú ismétlődések (LCRs, low-copy repeats), valamint nagyfokú homológiát mutató LINE típusú palindrom szekvenciák hibás párba rendeződésének, nem allélikus homológ rekombinációnak az eredményeként jönnek létre. A dicentrikus Xq isokromoszómák töréspontja a rövid kar eukromatikus régiójában, többnyire 7Mb hosszúságon belül, a centromérához közeli részen található; ebben az esetben egy rövid p kar szakasz is megtartott. A ritkábban előforduló monocentrikus Xq isokromoszómák a centroméra hibás osztódása következtében keletkeznek, töréspontjuk a centroméra heterochromatikus régiójába lokalizálható, a rövid kar teljes euchromatikus régiója elvész.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__42/#m1181nbgh2_fig_10 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__42/#m1181nbgh2_fig_10)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__42/#m1181nbgh2_fig_10)
5. ábra. Az Xq isokromoszóma. (a) Az iso (Xq) és a normális X kromoszóma G-sávos mintázata. (b) A normális X kromoszómán a rövid kar (piros) és X hosszú kar (zöld) egyaránt ábrázolódik, az Xq isokromoszóma két egyforma nagyságú hosszú karból (zöld) áll.