Prenatális diagnosztika
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__51/#m1181nbgh2_49_p1 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__51/#m1181nbgh2_49_p1)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__51/#m1181nbgh2_49_p1)
A prenatális kariotípus meghatározása magzatvíz- vagy chorionboholysejtek tenyészetéből származó, metafázisban gátolt osztódó sejtek értékelésén alapszik. A vizsgálat megbízhatósága érdekében több sejtkultúra indítása szükséges. Ha az első vizsgált sejtkultúrában Turner-genotípust azonosítottunk, egy második sejtkultúrából származó további 20 metafázist kell értékelni, vagy a talált aneuploidiát QF-PCR vizsgálattal ajánlatos megerősíteni. Amennyiben több sejtben, egy normális X kromoszóma mellett gyűrű vagy „marker” jellegű második nemi kromoszóma látható, a legcélszerűbb X és Y centroméra próbákkal történő FISH vizsgálat és/vagy CMA vizsgálat elvégzése, amely mind az X, mind az Y szubmikroszkópikus kópiaszám változásait is azonosítja.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__51/#m1181nbgh2_49_p2 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__51/#m1181nbgh2_49_p2)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__51/#m1181nbgh2_49_p2)
A fenti invazív módszerekkel történő citogenetikai vizsgálatok mellett egyre nagyobb tért hódítanak a noninvazív diagnosztikus módszerek, melyek az anyai vérből kinyert magzati sejtek genetikai vizsgálatára támaszkodnak. Jelenleg szerte a világon a nem-invazív prenatális tesztek (NIPT) közül az egyik legelterjedtebb az anyai vérben keringő szabad nukleinsavak (cfDNS – cell free DNA) vizsgálata. Az utóbbi évek nagy betegszámú cfDNS-analízis vizsgálaton alapuló prenatális tanulmányok kimutatatták, hogy a NIPT rendkívül hatékony módszer az autoszomális triszómiák szűrésére, azonban a Turner syndroma és más számbeli nemi kromoszóma elváltozás kimutatására nem eléggé szenzitív módszer, mivel a magas detektációs ráta (90%) ellenére alacsony (26%) a pozitív prediktív értéke. Az ál-pozitivitás magas aránya abból adódhat, hogy az anyának lehet 45,X/46,XX rejtett mozaicizmusa, az anyai vérben keringő cfDNS származhat a magzat placentára korlátozott mozaicizmusából vagy az elhalt ikertestvéréből. Ezért minden TS pozitív NIPT szűrési eredményt invazív diagnosztikai eljárással, lehetőleg amniocentézisből származó sejtek vizsgálatával kell ellenőrizni.