Kálai Sándor, Maksa Gyula

Bevezetés a médiakultúra tanulmányozásába

HÁLÓZATOK

A globalizáció transzkulturális folyamatainak köszönhetően az egyes tradicionális kultúrákra és piacokra jellemző műfajok és hordozók is megváltoztak: az ezredforduló után Franciaország vált Japán után a manga második legnagyobb piacává a világban és a magyar képregény is úgy tűnik, jelentős részben a keleti típusú képregénynek köszönhetően újul meg. Ezenkívül a képregényes termelés és fogyasztás is másképpen szerveződik térben, mint korábban, ezt talán kissé pontatlanul, egyfajta „deterritorializációnak” is nevezhetjük (bár akkor talán „reterritorializációról”, térbeli újraszerveződésről is beszélhetünk). A jelentős részben az interneten szerveződő transzlokális közösségek bizonyos műfajok (pl. a japán yaoi) vagy kulturális változatok (pl. a frankofón afrikai képregény) népszerűbbé válásához járulnak hozzá, miközben a termelés eltérő fázisai is különböző helyeken valósulnak meg. Ennek köszönhetően magyar alkotók is be tudnak kapcsolódni a képregényes világtermelésbe: a New York Timesnak rajzoló Futaki Attilán, a nemzetközi vállalkozásoknak Szegedről színező Pilcz Rolandon, az amerikai és ausztrál kiadóknak dolgozó Tondora Juditon kívül többen is érintettek.

Bevezetés a médiakultúra tanulmányozásába

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 615 184 3

Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

A populáris irodalom és kultúra egyetemi berkekben történő vizsgálatának számos kihívással kellett megküzdenie a francia nyelvterületeken, amíg napjainkra a médiakultúra kutatása intézményesült. A médiakultúra-kutatás a populáris médiaműfajok és -kultúrák történeti alakulásának bemutatásakor, illetve produkció-médiaműfaj-használat hármasának együttes vizsgálatakor többek között olyan problémaköröket helyez a középpontba, mint a sorozatszerűség, a periodikusság, a médiumváltások, a szemiológiai értelemben vett hibridizáció vagy a hordozók kérdésköre.

E könyvben arra a feladatra vállalkozunk, hogy ezt a döntően francia orientációjú kutatási hagyományt tegyük hozzáférhetővé elsősorban azon egyetemi hallgatók számára, akik tanulmányaik során is egyre nagyobb számban találkoznak populáris irodalmi szövegekkel vagy különféle médiakulturális termékekkel. Az első rész a médiakultúra-kutatás általános kereteinek bemutatására törekszik. Az elméleti háttér áttekintése után külön fejezetet szentelünk a médiakultúra-kutatás problémaköreinek, és megvilágítjuk azt is, melyek kialakulásának általános feltételei, illetve hogyan szilárdult meg az új kulturális logika a 19. századi európai térben. A könyv második része pedig a képregénymédia esetében demonstrálja a médiakulturális elemzés lehetőségeit: ezekben a fejezetekben szót ejtünk a kutatási hagyományokról, a képregényről mint médiakultúráról, a képregénymédia formátumairól és műfajairól, illetve a kulturális változatokról, a transzkulturalitás és a populáris geopolitikák kérdéseiről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kalai-maksa-bevezetes-a-mediakultura-tanulmanyozasaba//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero