A képregények geopolitikai vonatkozásait vizsgálva eddig talán a legtöbb szó a népszerű média elbeszéléseinek segítségével megalkotott populáris geopolitikákról esett, azaz a médiaszövegek reprezentációiban, valamint a médiaközönségek és -használók mindennapi gyakorlataiban megképződő geopolitikai tudásról. A populáris geopolitikák kutatása a média kulturális tanulmányozását találkoztatja a geopolitikai elemzések korábbi hagyományaival (Dittmer 2010, Saunders–Strukov 2018). Az utóbbi években kritikai földrajzi és geopolitikai tudományos folyóiratokban és egyéb kiadványokban a populáris geopolitikákkal összefüggésben többféle képregényes jelenségkört vizsgáltak már a háborús comics esztétikájától (Rech 2014) a graphic novel hagyományából építkező Joe Sacco képregényriportjain (Holland 2012), valamint földrajz és képregényes városreprezentációk kapcsolatán át (Landot–Milhaud–Tratnjek 2014) az európai Tintin geopolitikájáig (Dunnett 2009) és földrajzaiig (Arnould 2018). Könnyen lehet, hogy a leggazdagabb tudományos és népszerűsítő irodalma éppen a belga rajzoló, Hergé e népszerű kalandsorozatának, a Tintinnek van. A szinte globális ismertség, az angol és francia nyelvterületen elért népszerűség, a szerző halálával egyfelől viszonylag zártnak tekinthető korpusz (1929–1976 közötti megjelenések), másfelől az idézetekben, utalásokban, pastiche-okban és paródiákban való szétterjedés ösztönözhette a tudományos kutatást. A címszereplő kalandjai során valós és csak e fikciós világ számára megalkotott földrajzi nevekkel ellátott, de akár egy világtérképen is nagyjából elhelyezhető országokat jár be, amelyek mutatnak hasonlóságokat a nemzetközi politika híreiből megismerhetőekkel (Gautheret 2009). Gyarmatosítás, hidegháború, hatalomátvételek, hódítási kísérletek, kémkedés, csempészet, nemzetközi bűnözés, olajpolitika – a Tintin a Szovjetunióban játszódó 1929-es történet óta népszerű kalandelbeszélések keretei között reflektál geopolitikai aktualitásokra a szerző által jegyzett, hivatalos és a populáris aktivitás által megalkotott, alternatív képszövegekben is. A kérdéskörnek magyar nyelvű szakirodalma is van, Lukács Laura Klára tanulmánya: Hergé párhuzamos földrajza. Világalkotás és geopolitika a Tintin-képregényekben (Lukács 2020).