Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.2.1. A tb-vagyon visszaállamosítása

Az 1998. évi választások után a Fidesz-kormány első intézkedésével megszüntette a társadalombiztosítás önkormányzati rendszerét és visszavette a nagyobbrészt társasági részesedésekből, illetve ingatlanokból álló vagyont.1 Már ami maradt – hiszen a vagyon átvételével párhuzamosan 1995 után mind az egészségbiztosítási, mind a nyugdíjbiztosítási ágazatnál folyt a vagyon értékesítése és felélése. Az éves költségvetési törvények ugyanis – az alapok hiányának mérséklése céljából – folyamatos vagyonértékesítésre kötelezték az önkormányzatokat. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében pontos adatok is rendelkezésre állnak: 1994–98 között 31,9 Mrd Ft-nyi eladási kötelezettség volt, s ennek eleget is tettek (5.3.2.).2

A tb-alapok vagyongazdálkodásáról aligha találhatunk jobb megfogalmazást, mint amit az a Vanicsek Mária adott, aki 1992–1998 között az állami vagyonkezelő szervezetek és az egészségbiztosítás apparátusában is vezető beosztásban dolgozott, így kellő rálátása volt a folyamatra:

„Ez egy rendkívül érdektagolt, többszereplős alkufolyamat volt, amelyben az első sorban lévő előkészítők és döntéshozók mögött – méghozzá több sorban – komoly gazdasági és politikai erők sorakoztak fel, a maguk sajátos partikuláris érdekorientációját képviselve. A sajátos érdekorientáció legtöbbször azt jelentette, hogy a biztosítókhoz közel álló intézmények kutatták, keresték annak a lehetőségét, hogy miként lehet a folyamatot saját érdekükben kihasználni, és hogyan lehet a megnyerhető előnyöket lefölözni. A társadalombiztosítás számára átadott vagyon még inkább Csáki szalmájává vált, mint az ÁPV Rt.-nél lévő. Hiszen nem vonatkoztak rá szigorú pályáztatási szabályok, és az üzleti racionalitás hiányát is el lehetett bújtatni a laikus testület döntéshozatali inkompetenciája mögé.”3

A megmaradt vagyon de jure visszaállamosítására, vagyis az állami vagyonkezelő(k)nek történő átadásra mégsem került sor, mert időközben nyilvánvalóvá vált, hogy egy ilyen döntés alkotmányossági szempontból aggályos lehet. Ezért – több hónapi előkészítő munka után – a kormány úgy döntött, hogy egy vagyonkezelési konstrukció segítségével juttatja vissza a tb-alapok összesen 60-80 Mrd Ft értékű vagyonát az ÁPV Rt.-hez, illetve kisebb mértékben (további 4,6 Mrd Ft-nyi ingatlan vagyont) a KVI-hez. Az ÁPV Rt. és a magyar állam erre vonatkozó megállapodását 1999. március 16-án írták alá. A tranzakcióban a magyar államot nem a PM, hanem a Miniszterelnöki Hivatal képviselte.4 Érthetetlen módon a szerződés készítői arra nem figyeltek, hogy az ÁPV Rt.-nek elegendő időt biztosítsanak a vagyon értékesítéséhez, így arra volt szükség, hogy az 1999 végén lejáró vagyonkezelési szerződést, egy külön aktussal, egy évvel meghosszabbítsák. Pénzügyi értelemben azonban a szerződést az ÁPV Rt. 1999 végéig teljesítette: az OEP-nek 22,3 Mrd Ft-ot, az ONYF-nek 42,4 Mrd Ft-ot utalt át. Ennek a vagyontömegnek a nagyobb részét két éven belül eladták,5 de a legnagyobb tétel, a Richter 25%-os csomagja még 2023-ban is kvázi állami tulajdonban volt (5.6.2.).

1	Az Országgyűlés 1998. július 8-i ülésén egyéni képviselői indítvány alapján – tehát közigazgatási egyeztetés nélkül, gyorsított eljárással – fogadta el az 1998. évi XXXIX. tv.-t, melynek következtében a két önkormányzat 1998. július 23-án megszűnt, vagyonuk pedig visszaszállt a magyar államra.
2	A tb-önkormányzatoknak az ÁPV Rt.-től kapott vagyontól függetlenül is voltak részvényei, kötvényei, ingatlanai stb. Például azért, mert járuléktartozás fejében vettek át részvényeket 1992–98 között.
3	Vanicsek (1998: 32). (Kiemelés az eredetiben – M. P.).
4	Gansperger (2000: 874).
5	1999-ben adták el az OTP közel 40 Mrd Ft-os csomagját, valamint néhány kisebb tételt: Ergonett, az Express Utazási és Szálloda Rt. és a Magyar Kötszerművek Rt. kisebbségi részvényei. 2000-ben – egyebek között – eladásra került az Autóker Holding Rt., a Humán Rt., a Hotel Carbona, a Hírlapkiadó Vállalat, a Viziterv és az Idex székháza, a Medicor Röntgen Rt., a Medicor Kéziműszer Rt., valamint az Alba Régia szálloda. Ezekből összesen 9,3 Mrd Ft bevétel keletkezett (Faragó, 2001: 958).