De ez csak a kezdet volt, a 2013-tól különadókkal megnövelt költségek és a hatósági ár módjára csökkentett szolgáltatási árak miatt az ágazatban dolgozó önkormányzati és (megmaradt) magáncégek is csődközeli állapotba kerültek. Az ágazat belső ügyeit ismerő szakemberek szerint a kormánynak kezdettől fogva az volt a szándéka, hogy minél jobban eladósodjanak a szolgáltatók, az állam pedig a velük szemben felhalmozott köztartozások fejében szerezze meg az uniós, illetve kisebb részben lakossági forrásokból kiépült infrastruktúrát, azaz a korszerű lerakókat, válogatóüzemeket, gépeket, komposztálókat, biogáztelepeket.2 2016 elején jött létre a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), amelynek a számlázás lett a feladata. Mint később kiderült, az új számlázórendszerre való áttérés nagyon zötyögősen ment – még 2018-ban sem funkcionált a rendszer megbízhatóan.3 2020 végén a kormány új tervvel állt elő. Egyfelől meg kívánta szüntetni a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezéséért fennálló jogát, másfelől a feladatot kizárólagos állami feladatnak minősítette, és 2023-tól koncesszióba kívánta adni. Ezzel mintegy 2 ezer vállalkozás került függő helyzetbe a koncesszortól, vagyis a Moltól, amely egyedüli indulóként megnyerte a koncessziós pályázatot (6.2.14.).4