Más hírek szerint az évek óta kapacitásfelesleggel küszködő, 1926-ban alapított céggel a kormánynak az volt a terve, hogy spanyol kooperációban Budapestnek szánt villamosokat gyártson. A hajdan jobb napokat látott vállalatnak még 2010-ben is mintegy 1000 munkavállalója volt, ez a visszaállamosítás idejére már lezuhant 361 főre. A cég 64,9%-os részvénypakettjének megvásárlásáról szóló szerződést 2014 szeptemberében írták alá.1 Egy nappal korábban a kormány kormányrendeletben adott felmentést saját magának a versenyhivatali engedélyezési eljárás alól, mondván, hogy – tekintettel a munkahelyek megőrzésére és a hazai járműipar fejlesztésére – közérdekből „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás” fog bekövetkezni.2 A vételár csak hetekkel később derült ki: 6,9 M € (≈ 2,1 Mrd Ft). Ugyanakkor a Bombardier másik magyarországi cége, a Mátranovákon működő Bombardier Transportation Hungary Kft. továbbra is a kanadai székhelyű cég tulajdonában maradt.3 Egy évvel később az MNV Zrt. kísérletet tett a 10%-nyi, MRP-s dolgozói részvények visszavásárlására, de az árban hosszú ideig nem tudtak megegyezni a kb. 500 kistulajdonossal – egykor és abban az időben ott dolgozókkal.4

2018 márciusában viszont arról jelent meg hír, hogy a választások után az egykori MÁV-céget az az orosz állami tulajdonban álló Transmashholding vásárolja majd meg, melynek leányvállalata, a Metrovagonmas korábban a budapesti 3-as metró szerelvényeinek felújítására kapott megbízatást 70 Mrd Ft-os nagyságrendben, majd orosz–magyar projekt formájában Egyiptomban nyert el egy 1 milliárd eurós, 1300 személyszállító vasúti kocsi gyártására vonatkozó ötéves megbízást. Ezt követően, 2019 májusában a kormány a hivatalos lap útján adta a közvélemény tudomásra,5 hogy a céget és a hozzá tartozó ingatlanokat az orosz Transmashholding egyik leányvállalata fogja megvásárolni a versenyeztetés mellőzésével.6 A tranzakció 2020 májusában ment végbe, az orosz állam és néhány magyar magánbefektető7 90%-nyi részesedést vásárolt meg, ám az MRP-konstrukcióban 10%-os tulajdonossá vált dolgozók részesedése egyelőre megmaradt.8 2020 májusában derült ki, hogy a cég üzletrészének 50%-a a Magyar Vagon Zrt.-é lett, amelynek tulajdonosi körébe olyan Fidesz-közeli üzletemberek kerültek, mint Habony Árpád, Szalay-Bobrovniczky Kristóf stb. Később a Magyar Vagon megszerezte a Szolnoki Járműjavítót is. A 2022-es választások után Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter lett az 5. Orbán-kormányban, ezért a DJJ érdekeltségét a Mol-os Hernádi Zsolt vette át. Nagyjából ugyanebben az időpontban az oroszok kiszálltak a Transmashholdingból, sőt a cég régi-új nevet is felvett (Ganz MaVag International).

2023 őszén a kormány váratlanul új – vagy legalábbis újnak tűnő – tervvel állt elő: a Magyar Vagon lehetőséget kapott a MÁV Vagon Kft., a MÁV Csoport egyik jelentős cégének a megvásárlására. A vasúttársaság bejelentése szerint a cég 75%-át adják el, hogy magántőkét vonjanak be. Folytatódik a MÁV privatizációja?