Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.32. A média nagy részének átjátszása egy Fidesz-alapítványhoz

2018 közepén Mészáros Lőrinc egész sajtóbirodalmát – ingyen! – odaajándékozta a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). A KESMA 2018 augusztusában jött létre, számláját ekkor az MKB Bank Zrt. vezette. Az alapítvány élére Fidesz-közeli személyek kerültek, és jelentős számú fideszes kötődésű médium vált az alapítvány részévé. Az alapítvány kuratóriuma a médiavállalkozások működtetésével kapcsolatos feladatok elvégzésére Liszkay Gábort kérte fel. A technika a következő volt:

a kormány a tranzakciót „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette;
majd ráakasztotta az „elismert vállalatcsoport” jogi formáját (amit az MVM számára még Kocsis István dolgozott ki (6.5.14.), ami lehetőséget ad arra, hogy az egyes médiumoknak ne kelljen önálló mérlegbeszámolót készíteni;
az év második felében az alapítványnak kormányközeli üzletemberek mindenféle ellenszolgáltatás nélkül ajánlották fel a több tízmilliárdos értékű médiaérdekeltségeiket – összesen 470 céget.1

Részletesebben: 2018. december 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az Echo TV; a Magyar Idők; a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft; továbbá az Opus Press Zrt. megszerzését, amelyek így versenyhivatali vizsgálat nélkül olvadtak bele a KESMA-ba. 2019 februárjában az Európai Bizottság is elkezdett foglalkozni az alapítvánnyal, mert Magyarország sajtóhelyzetét már a testület 2017-es vizsgálata is aggasztónak látta, kiemelve a függetlenség hiányát és a politikai beavatkozások okozta piactorzulást.2 2019 tavaszán az alapítvány székhelye Liszkay Gábor balatonföldvári nyaralójából átkerült Budapestre, a Mediaworks székházába, a megszüntetett Népszabadság szerkesztőségi épületébe.

Az első listák szerint a KESMA – vagyis a kormányzat – kontrollja alatt állt 2019 nyarán 18 megyei vagy regionális napilap, 6 országos napilap (a Bors, az ingyenes Lokál, a Magyar Idők, a Nemzeti Sport,3 a Ripost, a Világgazdaság), 2 hetilap (a Figyelő és a Szabad Föld), 4 országos tv-csatorna, 13 internetes portál stb.4 Ennek az akciósorozatnak a keretében indult újra 2019 februárjában – közel egyévi szünet után – a Magyar Nemzet is, és ezen a napon szűnt meg a pár évvel korábban alapított Magyar Idők. Ez valódi államosítás volt: több mint egy tucat médiatulajdonos döntése eredményeként egyetlen kormányközeli szervezet a tulajdonosi hányada alapján 470 (!) médiacég felett gyakorolhatott kontrolt.5

1	Ez az ingyenes felajánlás az érintettek szemszögéből nézve értelmes döntés volt, miután sokan eleve kormányzati támogatással és/vagy a vásárlást követően állami hirdetésekből visszacsorgatott támogatásból finanszírozták a nevükre írt médiumok megvásárlását.
2	Bár igen nagyszámú sajtóterméket ajándékoztak a tulajdonosok az alapítványnak, ezek értékhatára így sem érte el az Euórpai Bizottság hatáskörébe tartozó értékküszöböt, így a formális vizsgálat el sem kezdődött.
3	2022 végén a kormány 3 Mrd Ft-ért kivásárolta a Nemzeti Sportot a KESMA-ból, 2024-től pedig 10 ezer előfizetést is vásárolt a lapnak.
4	A teljes listát lásd https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-Eur%C3%B3pai_Sajt%C3%B3_%C3%A9s_M%C3%A9dia_Alap%C3%ADtv%C3%A1ny (2019. júl. 15-i letöltés).
5	2020 februárjában a KESMA létrejöttének jogi alapját, illetve a GVH által adott hatósági bizonyítványt a Fővárosi Törvényszék szabálytalannak minősítette. 2020 nyarán viszont az AB mindent rendben talált. A testület szerint nem ütközik az alaptörvénybe az a kormányrendelet, amellyel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették a KESMA bővítését, mert a fúzió „nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét” (HVG, 2020. júl. 2.).