Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.35. A Ganz Villamossági Művek visszaállamosítása

2020 júliusában a kormány kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette a CG Electric Systems Hungary Zrt. nevű céget, az egykori Ganz Villamossági Művek jogutódját.1

A patinás múlttal bíró Ganz cég 1990-ig állami tulajdonban volt,2 majd egyesülés útján a részvények 49%-a az olasz Ansaldo-csoporthoz került (6.1.). A cég 2000-től 2006-ig Székely Péter Transelektro-vállalatának lett a része.

A 2000-es évek elején, amikor ez az egykori gigantikus ipari csoport nagy robajjal szétesett,3 a villamossági rész az utolsó pillanatban el tudta kerülni a felszámolást, és 2006 októberében indiai tulajdonba került. A tulajdonos a Mumbaiban székelő CG- (Crompton Greaves) csoport lett. A társaság teljesen hasonló ágazatokban dolgozott, mint a Ganz, és Indiában piacvezetőnek számított, generátorokban, motorokban, transzformátorokban, vasútbiztosító berendezésekben, egyes termékekben 30-40 százalékos piaci részesedéssel.

A végső tulajdonos egy dúsgazdag család, a Thapar volt, ő birtokolta a tőzsdén forgó cégben a legnagyobb pakettet. Az elmúlt másfél évtizedben a harmadik generáció képviselője, a dollármilliárdos Gautam Thapar (Avantha Group) volt a cég legfontosabb embere. A CG is érezte, hogy nincs kellő tapasztalata a globális piacon, ezért a tulajdonos Mumbaiba csábította a francia Alstom több vezető menedzserét, és teljesen francia felső vezetést alakított ki.

A franciák nemzetközi céget próbáltak építeni: sorra, egyesével kirúgták a szerintük mindent szabotáló korábbi indiai vezetőket, majd globális értékesítési láncot alakítottak ki, és méregdrága irodákat nyitottak Dubajban, Szingapúrban. De ez csak a költségeket növelte, nem igazán működött, ugyanis egyedi, komoly műszaki specifikációt igénylő berendezéseket nem lehet megfelelő műszaki tudás nélkül eladni.

A hazai cég azonban már csak a magyar vevőket szolgálhatta ki közvetlenül, az exportértékesítés Belgiumból történt, és a magyar fél azt kezdte tapasztalni, hogy a jó nyereségtartalmú, izgalmasabb üzleteket nem a magyar gyárak kapják, a rosszabbak viszont sorra itt landolnak. A magyar vállalkozásra is jött volna amerikai, majd orosz hátterű vevő (úgy tudjuk, hogy egy nagy magyar energetikai cég is tárgyalt), de végül csak nem jöttek össze az üzletek, mert a cég mindvégig maga előtt tolt egy hatalmas MFB-hitelt. Az állam 2006-ban azzal segített a Ganznak, hogy az MFB 49 százalékos tulajdonrészét olyan hitellé alakította, amelyből 2022-ig nem kellett tőkét törleszteni, de az adósság azért ott volt (jelzálog terhelt minden épületet és berendezést), és folyton meggátolta a további hitelfelvételeket és a cég eladását is.

2019 augusztusában aztán végleg beütött a ménkű. Az indiai menedzsment kiadott egy hivatalos közleményt, miszerint a hatóságok 500 millió eurós csalási esetet vizsgálnak, a CG árfolyama beszakadt a tőzsdén. Kiderült, hogy a fő tulajdonos és a cég négy vezetője hiteleket vett fel, de a pénzt kiszivattyúzták a cégből.

Mi az, ami megmaradt tehát? A csoport Tápiószelén 23 hektáron három gyártócsarnokban gyártott transzformátorokat, egyedi motorokat, generátorokat, illetve Szolnokon, egy régóta fel nem újított csarnokban, 6,5 hektáros területen hegesztett vasszerkezeteket. A cég 415 munkavállalója 2010 nyarán már hónapok óta nem kapott normális fizetést.

1	https://index.hu/gazdasag/2020/07/09/allami_segitseggel_menekulhet_meg_a_legfontosabb_egykori_ganz-ceg/
2	A Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. államosítására 1946-ban került sor. Ekkor leválasztották (többek között) a villamos részleget, amely Ganz Villamossági Gyár néven önálló lett. 1953 áprilisában az „üzem dolgozóinak kívánságára”: Klement Gottwald Villamossági Gyár. 1964-ben a cég felvette a Ganz Villamossági Művek nevet.
3	Az egykori gyártelep helyén, részben az eredeti gyárcsarnokokban, a 2001-ben megnyitott Millenáris Park üzemel. A Fény utca és a Margit körút között megmaradt Ganz-épületeket a Gazdasági Minisztérium 1968–1970 között épült Margit körúti irodahazával együtt 2014–2015 között bontották le.