Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.7.7. Az önkormányzati víziközműcégek elvétele, 2022

A kormány az újonnan felállított Technológiai és Iparügyi Minisztérium (TIM) útján, 2022 augusztusában jelezte, hogy a jövőben kizárólag azok az önkormányzati víziközműcégek számíthatnak állami segítségre, amelyek integrációs szándékukat jelzik a Nemzeti Vízműveknek.

Az átvétel azért merült fel a minisztérium részéről, mert reális veszélynek látszott, hogy pár hónapon belül a vízszolgáltató cégek jelentős része fizetésképtelenné válhat.

Vissza a rendszerváltásig. A rendszerváltáskor Magyarországon 33 vízszolgáltató vállalat működött, később ez a szám megközelítette a 400-at. 2013-ban a négy regionális vízművállalat az MNV Zrt. pénzéből intenzív akvizíciós tevékenységet folytatott, vagyis felvásárolták a környékbeli kisebb magánvállalatokat. Ezen tranzakciók részleteiről csak kevés információ szivárgott ki.1 Végeredményben a víziközműcégek száma 2019-re 40-re csökkent, a foglalkoztatotti létszám kb. 20 ezerre esett vissza.

Közvetlen előzmények. A regionális vízművek kötelező és teljes visszaállamosítása az újonnan létrejött Nemzeti Vízművek keretein belül 2021. január 1-re fejeződött be (6.10.4.). Júniusban az Országgyűlés elé került – egy salátatörvénybe elbújtatva – az a javaslat, hogy a lakosság vízellátásáért felelős önkormányzatok (a gyakorlatban többnyire társulásokat létrehozó önkormányzatok) térítésmentesen – vagyis ingyen – átadhatják az államnak a vízrendszerhez tartozó csőhálózatot, átemelőket, közkutakat, az ezeket működtető víziközmű-szolgáltató cégekben lévő részesedésüket, sőt azt az összeget is, amit esetleg korábban valahonnan a rendszer fejlesztésére nyertek el, de nem használtak fel. A szerződés megkötésével nemcsak a tulajdon, hanem az ellátási felelősség is az államra száll, és a tulajdonosi jogokat attól kezdve a Nemzeti Vízművek Zrt. gyakorolja.

Az ekkor még önállóan működő 40 cégből elsőként az ország 4. legnagyobb víziközmű-társasága, a 136 önkormányzatot tömörítő Alföldvíz adta fel az önállóságát, és nyugodott bele abba, hogy csatlakozzon a Nemzeti Vízművek által kidolgozott ún. integrációs programhoz.2 „Vagyis magyarul egy újabb államosítás történik, csak nem a törvény erejénél fogva, hanem gazdaságilag kikényszerítve” – írta erről nyílt levelében, 2021 augusztusában Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke.3 Ez a folyamat 2022 második felében új lendületet vett: a kormány közölte, hogy a rezsicsökkentés nyomán folyamatosan veszteséget szenvedő önkormányzati cégek csak akkor számíthatnak szubvencióra, ha összes részvényüket átadják a Nemzeti Vízműveknek. 4

Mi történt 2022/23 fordulóján? Az Országgyűlés tehát már korábban elfogadta, hogy a közművagyont (csövek, szivattyúk, tározók) az állam ingyen átveszi az önkormányzatoktól. Ha egy önkormányzat szeptember végéig ellenérték nélkül átadja a magyar államnak a víziközművagyonát (bejelenti integrációs szándékát a Nemzeti Vízművek Zrt.-nek), akkor jelezheti, hogy mennyi pénzre van szüksége az életben maradáshoz, ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megvizsgálja, és október végéig a magyar állam egy ázsiós (feláras) tőkeemeléssel beleteszi az üzemeltetőbe. Sajtóbeszámolók szerint az első között ajánlotta fel cégeit Baja, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Szekszárd, Székesfehérvár és Szolnok. Ellenállást hirdetett viszont Debrecen, Eger, Pécs és Szeged.

1	Magyarország Kormánya (2015: 44).
2	https://index.hu/gazdasag/2021/08/12/megszavaztak-kezdodhet-az-alfoldviz-allami-tulajdonba-adasa/
3	https://index.hu/gazdasag/2021/08/30/vizikozmu-toosz-schmidt-jeno-nemzeti-vizmuvek-onkormanyzatok-vagyonatadas/
4	A folyamat részleteit a 2011. évi CCIX. tv. a víziközmű-szolgáltatásról szabályozta, amit az Országgyűlés az év utolsó napján, december 31-én fogadott el.