MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Privatizáció és államosítás Magyarországon III.
Viták, megoldások, értékelések
Hogyan születtek (és nem születtek) nagy vagyonok?
Hitelből? Alapjában véve nem vált be az az elgondolás, amely a banki szférától várta a hazai vállalkozók vásárlóerejének megsokszorozását és a korrekt, átlátható privatizáció kikényszerítését. Bár elvileg nem volt akadálya annak, hogy korrekt módon akár 10-szer, 20-szor nagyobb hitelhez jusson valaki, mint amekkora önrész lefizetésére képes, a gyakorlatban az állami bankok menedzserei számtalan esetben felelőtlenül és/vagy korrupt módon jártak el. Mint később kiderült, ez nem speciális magyar sajátosság volt; valamennyi posztszocialista országban ez volt a jellemző. Ezért előbb vagy utóbb ennek mindenütt véget vetettek – nálunk a leghamarabb. A külföldi tulajdonba került bankok már óvakodtak az ilyen mértékű, vagyoni biztosítékkal alá nem támasztott hitelek kockázatától.
Tartalomjegyzék
- PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON III. • Régmúlt, közelmúlt, jelen idő
- Impresszum
- III. Viták, megoldások, értékelések
- 8. Vissza-visszatérő, elvi kérdések
- 8.1. Bevezető a III. részhez
- 8.2. A privatizáció célja, sebessége és határai
- 8.2.1. Közgazdasági érvek
- 8.2.2. Politikai érvek
- 8.2.3. A privatizáció céljai a privatizációs törvény szerint
- 8.2.4. A privatizáció határai és sebessége
- 8.2.5. A privatizáció feloldhatatlan ellentmondásai
- 8.2.6. Bizonyítható-e a privatizált cégek eredményesebb működése?
- 8.2.7. Felszámolásból is lehet vásárolni!
- 8.2.8. A közvélemény hangja
- 8.2.1. Közgazdasági érvek
- 8.3. Kik azok a külföldiek, és miért jönnek Magyarországra?
- 8.4. Privatizáció és állami vagyonkezelés
- 8.4.1. A probléma elméleti megközelítése
- 8.4.2. Egy fordítási félreértésről
- 8.4.3. Közvetlen vagyonkezelés
- 8.4.4. A vezető tisztségviselők kinevezése és leváltása
- 8.4.5. A közvetett, nem üzleti típusú vagyonkezelés
- 8.4.6. A közvetett, üzleti típusú vagyonkezelés
- 8.4.7. Egyedi vagyonkezelési tranzakciók
- 8.4.8. A Co-Nexus vagyonkezelési csomagja
- 8.4.9. Bizalmi és közérdekű vagyonkezelés
- 8.4.1. A probléma elméleti megközelítése
- 8.5. Garanciák, szerződéses kötelezettségvállalások
- 8.6. A tanácsadók szerepe
- 8.7. És hol volt a Versenyhivatal?
- 8.8. Nyilvánosság és ellenőrzés a privatizáció folyamatában
- 8.9. Az Állami Számvevőszék feladatai
- 8.10. FÜGGELÉK: A borsodi kohászat és a Bábolnai Állami Gazdaság széthordása?
- 8.11. FÜGGELÉK: A privatizációellenesség nem magyar sajátosság
- 8.1. Bevezető a III. részhez
- 9. Privatizáció és korrupció
- 9.1. Amire nem voltunk felkészülve
- 9.1.1. Korrupció 1989 előtt
- 9.1.2. Kinek mi jár?
- 9.1.3. Korrupció a piacgazdaságokban
- 9.1.4. Mi a baj az offshore cégekkel?
- 9.1.5. Oligarchákról és maffiáról beszélni: félreértés
- 9.1.6. Magántőkealapok és alapítványok mögé is lehet bújni
- 9.1.7. Kis ország, kéz kezet mos
- 9.1.8. A lassúság ára
- 9.1.9. Egy városi legenda: Dávid Ibolya 70:30 kampánya
- 9.1.1. Korrupció 1989 előtt
- 9.2. A korrupció közgazdasági definíciója
- 9.3. A verseny tisztasága
- 9.4. Ígért és megvalósult felülvizsgálatok
- 9.5. Illusztrációk – időrendben, 1989–2018
- 9.5.1. A Next 2000 Kft. meghiúsult vagyonátmentési kísérlete
- 9.5.2. A Fidesz–MDF-székházbotrány
- 9.5.3. A Pharmatrade-botrány felmentéssel zárult
- 9.5.4. Befolyással való üzérkedés – a Postabank-birodalom
- 9.5.5. Tetten ért korrupció – kétszer
- 9.5.6. Az Agrobank vezére börtönbe ment
- 9.5.7. A HungarHotels-botrány – a menedzsment csinálta
- 9.5.8. Perek és tanácsadók – a Tocsik-ügy
- 9.5.9. Magyar cégek külföldön (Matáv, MVM, Mol, Richter)
- 9.5.10. Nem is magyar oldalon történt a korrupció? – A MÁV Cargo esete
- 9.5.11. Sukoró, avagy egy populista hecckampány anatómiája
- 9.5.1. A Next 2000 Kft. meghiúsult vagyonátmentési kísérlete
- 9.6. Összegzés
- 9.7. FÜGGELÉK
- 9.7.1. Harácsolás és korrupció a Szovjetunióban
- 9.7.2. A korrupció része a fejlett nyugati demokráciáknak
- 9.7.3. Korrupcióval meggyanúsított politikusok a volt szocialista országokban
- 9.7.4. Az ORTT privatizációs tranzakciói
- 9.7.5. A magyar miniszterelnökök is saját zsebre dolgoznak?
- 9.7.6. Magyar közéleti személyiségek a korrupcióról, 1993–2023
- 9.7.1. Harácsolás és korrupció a Szovjetunióban
- 9.1. Amire nem voltunk felkészülve
- 10. Az Orbán-korszak mint a nemzeti vagyon 9. újraelosztási kísérlete
- 10.1. Bevezetés
- 10.2. Az 1. Orbán-kormány működése, 1998–2002
- 10.3. Államosítások a szociálliberális koalíció idején, 2002–2010
- 10.4. Visszaállamosítások az energiaszektorban, 2004–2022
- 10.5. Államosítás mindenütt, 2010–2024
- 10.5.1. A kisajátítás szabályozása a nemzetközi jogban
- 10.5.2. Külföldi előzmények és párhuzamok
- 10.5.3. A visszaállamosítások mögötti érvrendszer
- 10.5.4. Ami ellentétben állt egy koherens magyarázattal
- 10.5.4.1. A hatalmi-vagyoni centrumok átrendeződése
- 10.5.4.2. Nagy volumenű koncessziós döntések
- 10.5.4.3. Néhány jelentős privatizációs döntés is volt
- 10.5.4.4. Miért kellett a BÉT-et visszaállamosítani?
- 10.5.4.5. A Fidesz több versenyt szeretett volna látni a bankszektorban?
- 10.5.4.6. Kellenek a multik vagy sem?
- 10.5.4.7. … és néhány mellékszál
- 10.5.4.1. A hatalmi-vagyoni centrumok átrendeződése
- 10.5.5. Az államosítások hatása a költségvetésre
- 10.5.6. A manyupok einstandja
- 10.5.7. Államosítás és tulajdonátcsoportosítás a pénzügyi szektorban
- 10.5.7.1. Az MKB, avagy egy „szétlopott bank” visszavásárlása és újraeladása
- 10.5.7.2. A Budapest Bank baráti visszavásárlása a General Electrictől
- 10.5.7.3. Széchenyi Bank: állami tőkesegítség után csőd
- 10.5.7.4. Demján Sándor bankja, a Gránit Bank
- 10.5.7.5. A Takarékbank és a szövetkezeti bankok megkaparintása, 2010–2023
- 10.5.7.6. Orbán elérte célját
- 10.5.7.1. Az MKB, avagy egy „szétlopott bank” visszavásárlása és újraeladása
- 10.5.8. Az állam megpróbált beletenyerelni a biztosítási piacba is
- 10.5.9. A Mal államosítása – kétszer egymás után
- 10.5.10. Rába: ideiglenes visszaállamosítás magyarázat nélkül
- 10.5.11. A főváros is beszállt a visszaállamosításba
- 10.5.12. Az Antenna Hungária tranzitállamosítása
- 10.5.13. A könyvpiac egy részének újraállamosítása
- 10.5.14. A Ferencvárosi Torna Club visszaállamosítása több lépcsőben
- 10.5.15. Az Utasellátó (Resti Zrt.) baráti visszaállamosítása
- 10.5.16. A magyar állam külföldön is vásárolt
- 10.5.17. PPP-projektek visszavásárlása
- 10.5.18. Két egykori Mahart-leánycég visszavétele
- 10.5.19. Három húsüzem visszaállamosítása
- 10.5.20. Szemétszállító cégek visszavásárlása
- 10.5.21. Az óbudai Hajógyári-sziget visszavásárlása
- 10.5.22. Informatikai cégek államosítása
- 10.5.23. A közbeszerzési szakértői piac államosítása
- 10.5.24. Az állam erőszakkal kirakja a bérlőket – három példa
- 10.5.25. Tranzitállamosítás Dunakeszin
- 10.5.26. Levéltár-államosítás – alkotmánymódosítással
- 10.5.27. Kormányközeli média vásárlása állami hitellel
- 10.5.28. A Hungexpo visszavásárlása – félig
- 10.5.29. Sarokházvásárlás – műemléki trükkel
- 10.5.30. Ózdot még mindig menteni kell?
- 10.5.31. Termőföldvásárlás
- 10.5.32. A média nagy részének átjátszása egy Fidesz-alapítványhoz
- 10.5.33. Meddőségi központok államosítása, 2019–2022
- 10.5.34. A Mátrai Erőmű szívességi visszaállamosítása két lépésben
- 10.5.35. A Ganz Villamossági Művek visszaállamosítása
- 10.5.36. A sármelléki repülőtér visszaállamosítása
- 10.5.37. A Dunaferr „megmentése” – titokban
- 10.5.38. Egy lőszerkereskedő cég államosítása
- 10.5.39. A Vodafone tranzitállamosítása 2023-ban
- 10.5.40. Az építőanyag-ipar is kell
- 10.5.41. Egy intézkedéssel 200 lakás
- 10.5.42. Két hatalmas államosítási döntés közvetlenül a 2024-es választások előtt
- 10.5.1. A kisajátítás szabályozása a nemzetközi jogban
- 10.6. Az önkormányzatok is államosítottak
- 10.7. Átrendeződések a közszférán belül
- 10.7.1. Területi centralizáció az önkormányzatok kárára
- 10.7.2. A társadalombiztosítási alrendszerek megszüntetése
- 10.7.3. Az MNB pénze nem közpénz?
- 10.7.4. Turizmus, kultúra és tudomány
- 10.7.5. Vagyonátcsoportosítás az egyházak javára
- 10.7.6. Gazdasági társaságból költségvetési intézmény
- 10.7.7. Az önkormányzati víziközműcégek elvétele, 2022
- 10.7.1. Területi centralizáció az önkormányzatok kárára
- 10.8. Átrendeződések a magánszférán belül
- 10.9. Diszkriminatív, versenyellenes jogalkotás és gazdaságpolitika
- 10.10. ÖSSZEFOGLALÁS, 2010–2024
- 10.11. A privatizáció és az államosítások egyenlege, 1989–2024
- 10.12. FÜGGELÉK: Az Orbán-kormányok jelentősebb államosítási tranzakciói, 2011–2023
- 10.13. FÜGGELÉK: Az Orbán-korszak visszaállamosításainak értéke, 2010–2024 április
- 10.14. FÜGGELÉK: Az MTA vagyona 1994-ben
- 10.1. Bevezetés
- 11. A privatizáció mérlege
- 11.1. A kiinduló helyzet
- 11.2. A privatizáció folyamata 2010-ig
- 11.3. Pillanatkép a teljes állami vagyonról, 2009
- 11.4. Az állam cégvagyona 2015 táján
- 11.5. Privatizációs tranzakciók és a bevételek alakulása, 1990–2007
- 11.6. Az MNV Zrt. bevételei 2008 és 2011 között
- 11.7. Az állami vagyonkezelő szervezetek kiadásai
- 11.8. Az állami vagyon változásai a KSH adatai alapján, 2010–2200
- 11.9. FÜGGELÉK: A követelések és a kötelezettségek nyilvántartása az ÁPV Zrt. könyveiben
- 11.1. A kiinduló helyzet
- 12. A privatizáció értékelése
- 12.1. A fő célok teljesültek
- 12.2. Makroökonómiai eredmények
- 12.3. A privatizáció tényleges és látszólagos vesztesei
- 12.4. A privatizáció nyertesei
- 12.4.1. A veszteség is nyereség …
- 12.4.2. Az új tulajdonosok
- 12.4.3. Ki kerülhet fel a Top 100 listára?
- 12.4.4. A magyar nagytőke szerepe a privatizációban
- 12.4.5. Mi lett a földdel?
- 12.4.6. Az új alkalmazotti elit
- 12.4.7. A gazdasági elit további szerepvállalása
- 12.4.8. Az új gazdagok második nemzedéke
- 12.4.9. Összefoglalás
- 12.4.1. A veszteség is nyereség …
- 12.5. Hová jutottunk? Kinek lett igaza?
- 12.5.1. Magyarország visszaintegrálódása Európába
- 12.5.2. Eleinte a menedzserek diktálták az ütemet
- 12.5.3. Hogyan születtek (és nem születtek) nagy vagyonok?
- 12.5.4. Túl gyorsan vagy túl lassan ment végbe a privatizáció Magyarországon?
- 12.5.5. Mi lett a nagyvállalatokkal?
- 12.5.6. Sok vagy kevés volt a privatizációs bevétel?
- 12.5.7. Még mindig háromszereplős a modell
- 12.5.1. Magyarország visszaintegrálódása Európába
- 12.6. Tanulságok és hibák…
- 12.7. Kifelé a zsákutcából?
- 12.8. FÜGGELÉK: A 100 leggazdagabb magyar üzletember politikai hovatartozása 2021-ben
- 12.9. FÜGGELÉK: A magyar sport vezetői 2003-ban politikai pártállás szerint
- 12.10. FÜGGELÉK: A fontosabb makromutatók alakulása, 1980–2023
- 12.1. A fő célok teljesültek
- BIBLIOGRÁFIA
- 8. Vissza-visszatérő, elvi kérdések
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 102 3
Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-3//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
