Huszti Zsuzsanna

Cink az agyban


2. Cink az agyban

A cink agyi előfordulásának és funkciójának a vizsgálatát Sheline indította el 1943-ban, aki Zn-65 felvételét mérte kutya- és egéragyban, és megállapította, hogy a Zn-65 felvétele lényegesen lassabb és a visszamaradt mennyiség is jelentősen kisebb, mint más szövetekben. A neuronális cink akkumulációját végül is Maske bizonyította néhány évvel később, 1955-ben; difeniltiokarbazon (ditizon) fémkelátor intravitális injekció alkalmazásával a hippokampuszban Zn-ditizonátot sikerült kimutatnia. Később, atomabszorpciós módszerrel, Hu és Friede, „szabad” cinket (Zn2+-t) mért a humán agy 24 területén; legnagyobb mennyiségben a hippokampuszban és közel azonos mennyiségben az agykéreg szürkeállományában.
 

Cink az agyban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

Nyomtatott megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 087 3

A cink az élő szervezetek esszenciális mikroeleme. Nagy mennyiségben megtalálható az emberi agyban, az izmokban, a csontokban, a vesében, a májban, a prosztatában és a szemben is. Több száz enzim működésében vesz részt – részben közvetlenül a katalitikus reakciókban, részben az enzimfehérjék koordinátoraként. Jelentős strukturális funkciót tölt be számos transzkripciós faktor szerkezetének kialakításában és a sejtek közötti kommunikációban. Huszti Zsuzsa vizsgálódásának tárgya ezúttal az agy. A kötet külön fejezetekben tárgyalja a cink szerepét az idegsejtekben, a neurofziológiában, a neuoropatológiában, az Alzheimer-kórban (a betegség terápiájában), a memóriában. A szerző széles szakirodalmi bázisra támaszkodva összegzi az ismeretanyagot, és gazdag hivatkozási listával látja el a fejezeteket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/huszti-cink-az-agyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave