Mielőtt rátérünk a felhasználók bevonásának különböző módozatainak és az azokhoz kapcsolódó menedzsment praktikák részletesebb bemutatására, meg kell különböztetni a felhasználók és az ügyfelek speciális motivációit és igényeit. A kötet ipari szereplőkre vonatkozó fókuszának megfelelően a jellemzés elsősorban rájuk vonatkozik, de alkalmazható más gazdasági ágazatokra is. Először is le kell szögeznünk, hogy ipari környezetben a felhasználók általában nem egyének, hanem kisebb-nagyobb vállalkozások, amelyeknek a beszállítói számos innovatív megoldáson dolgoznak. Másrészt, a beszállítók jellegükből és a beszállítói láncban elfoglalt szerepükből adódóan szoros kapcsolatot ápolnak az ügyfeleikkel. Sok esetben néhány domináns megrendelőnek szállítanak, ezért bevételük meghatározó mértékben függ a végtermékgyártó, többnyire OEM, ügyfeleiktől. Rá kell mutatni arra is, hogy a beszállító cégek fejlesztéseit kis számú ügyfél határozza meg. Harmadrészt, a végfelhasználók nem önmaguk hoznak beszerzési döntéseket, hanem javaslatokat fogalmaznak meg a beszerző szervezet, tipikusan egy-egy OEM vezetése számára. Ebből következően megfogalmazhatjuk, hogy a felhasználók tipikusan egy-egy ügyfél szervezet munkatársai vagy pedig az ügyfél szervezet ügyfelei, akik naponta dolgoznak a fejlesztés tárgyát képező termékkel.

 

 

Abrell és szerzőtársai (2018) által készített vállalati interjúk tapasztalatai rávilágítanak, hogy egyáltalán nem könnyű feladat a felhasználóktól való tudás, tapasztalatok begyűjtése, mivel azok sok esetben keverednek a felhasználó érzéseivel és szubjektív meglátásaival. Hasonlóan az ügyfelektől való tudásgyűjtés sem egyszerű, mivel nem egyénekről, hanem több szakemberből álló közösségekről beszélünk, akiknek szerteágazó véleménye lehet. Mindenesetre mind a felhasználók, mind az ügyfelek fontos forrásai lehetnek a fejlesztési javaslatoknak. A gyorsan és sok esetben kaotikusan változó piaci igények miatt komoly kihívást jelent a fejlesztések irányának és fókuszának a megtalálása, ami a digitális technológiák esetében fontos kihívást jelent. Mindemellett a termékfejlesztések ütemének is gyorsabbnak kell lenni, hogy a vállalkozás trendi, új funkciókat tudjon kínálni a vevőinek. Az ügyfelektől jövő visszajelzések, fejlesztési javaslatok és igények meghatározó jelentőségűek a későbbi beszerzési döntésekben. Azonban a követelménylistákban szereplő tényezők meglehetősen konzervatív módon a termék árához, teljesítményéhez és megbízhatóságához kapcsolódnak, ennek következtében inkább inkrementális, mint radikális innovációkat indukálnak a fejlesztői oldalon. Ráadásul az ügyfelek jellemzően nem tudják megfogalmazni a rövid távon túlmutató igényeiket, amiből adódóan nehéz hosszabb távú innovációs célokat definiálni, majd azok elérését szolgáló innovációs projekteket indítani. Ezzel szemben a felhasználók megkérdezése és javaslataik alapos meghallgatása túlmutat a meglévő termékek egyes jellemzőinek a javításán, ami hosszabb távon egyfajta útmutatásul szolgálhat radikális innovációk megvalósításához.