Benyó Zoltán, Sándor Péter

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok

11. Az egyes agyterületek eltérő érzékenysége ugyanazon károsító behatással szemben: szelektív vulnerabilitás

Korai megfigyelések utalnak arra, hogy különböző károsító behatások – pl. kóros lokális kérgi folyamatok, mint az epileptikus görcsök – az agyon belül a különböző regiók keringési viszonyait eltérő módon érintik (Penfield, Sántha, Cipriani, 1939). Különösen jól látható ez a különböző etiológiájú shockos állapotokban. Traumás shock folyamán jellegzetes változás az eminentia mediana területén kialakuló arteriolaspasmus, tourniquet shock folyamán pedig főként a hypothalamicus magvakban észlelhetők károsodások (Mazurkevich, 1973; Kardasjan, 1972). Cardiogen shockban a különböző corticalis területeken egymástól szignifikánsan eltérőek lehetnek a kialakuló változások (Mayer, 1967). Számos vizsgálat adatai utalnak arra, hogy haemorrhagiás shockban súlyosan sérül a cortex 3, 5, 6 rétege, a hyppocampus, amygdala, agytörzs magvai, a cerebellum Purkinje- és kosársejtjei, ugyanakkor a basalis ganglionok sérülékenysége változó, a gerincvelő érzékenysége pedig ezen területeknél jóval kisebb a shockos változásokkal szemben (Sándor, 1976; Kovach és Sándor, 1976; Nyáry és mtsai, 1977). A nyúltvelő, thalamus, hypothalamus, hypophysis és a fehérállomány standardizált, irreverzíbilis vérzéses shockban bekövetkező szöveti véráramlás változásainak egymástól eltérő voltát mutatja a 15. ábra.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1342aavea_184/#m1342aavea_184 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1342aavea_184/#m1342aavea_184)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1342aavea_184/#m1342aavea_184)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

15. ábra. A nyúltvelő, hypothalamus, thalamus, hypophysis, cortex és a fehérállomány H2-gáz clearance technikával mért regionális szöveti véráramlása irreverzíbilis haemorrhagiás shock két fázisában, altatott kutyákban

K: véreztetés előtti kontrollérték; V.I.: első véreztetési periódus, az arteriás nyomás 90 percen keresztül 50–60 Hgmm között tartva; V.II: második véreztetési periódus, az artériás nyomás 90 percen át 30–40 Hgmm között tartva; R: retranszfúzió, a teljes levett vérmennyiség visszaadása. (Sándor, 1976)

Reverzíbilis fokális agyi ischaemiát követően a regionális anyagcsere viszonyok és elektrofiziológiai paraméterek egymástól igen eltérően alakulhatnak, pl. a lokális pH változása és a lokális ATP depléció változása a különböző régiókban egymástól egészen eltérő (Csiba és mtsai, 1988; Bereczki és Csiba, 1993). A szelektív vulnerabilitás jelensége nem csak akutan, hanem a globális agyi ischaemiát követően napokkal-hetekkel később is megfigyelhető, amikor a szelektíve vulnerabilisabb régiókban (hyppocampus, bizonyos corticalis regiók) késői degeneráció és neuronpusztulás jön létre (Fazekas, 2006).

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 713 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az orvos számára az agyi vérkeringés minden más szervünktől eltérő egyedi sajátosságainak vizsgálata a legérdekfeszítőbb kutatási területek közé tartozik. A kutatásoknak azonban csak akkor van igazán értelme, ha eredményei az agyi keringési katasztrófák megelőzését, az életmentést, a postischaemiás „neuronmentést” vagy a rehabilitációt szolgálják. Mik a feltételei annak, hogy a kutatások új eredményeit a betegágynál álló orvos értékesíteni tudja? Nyilvánvaló, hogy ha egy bonyolult, de korábban jól működő szerkezet elromlik, azt csak úgy lehet megjavítani, ha tisztában vagyunk eredeti, normális működésének részleteivel. Ha a gyógyító orvos nem ismeri a ziológiás agyi keringés alapvető sajátosságait és az azokat szabályozó mechanizmusokat, nehezen tud eligazodni és beavatkozni a pathologiás cerebrovascularis állapotok megszüntetése érdekében. Az agyi vérkeringés atalnak tekinthető kutatási területének hirtelen hatalmassá vált adattárában ma már nem könnyű eligazodni: a (főként angol nyelvű) tankönyvek csak 2-3 éves késéssel tudják követni a lényeges új információkat, ráadásul a legújabb információk nemcsak az agyi keringési szakfolyóiratokban, hanem szétszórtan, a legkülönbözőbb kutatási területek folyóirataiban látnak napvilágot. A könyv határozott célja, hogy segítséget nyújtson az egészséges agy legfontosabb vérkeringési sajátosságaival és az agyi vérellátás állandóságát biztosító önszabályzó mechanizmusokkal kapcsolatos korábbi és legújabb adatok rövid áttekintésében. Tudomásunk szerint ez az első összefoglaló munka, amely magyar nyelven ezzel a céllal nyomtatott formában közlésre került.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sandor-benyo-az-agyi-verkeringes-elettani-alapjai-onszabalyzo-mechanizmusok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero