Benyó Zoltán, Sándor Péter

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok


13.3. Teljes agyi vértérfogat

A teljes agyi vértérfogat (gCBV) értéke 75 ml. Ez az érték a cerebrovascularis rendszer arteriás, praecapillaris, capillaris és venás kompartmentjeinek kombinált térfogati viszonyait reprezentálja. Nyugalomban az agyi vértérfogatnak átlagosan mintegy 40%-a az agy arteriás rendszerében található. A gCBV-nek az agyi véráramláshoz hasonló állandósága alapvető feltétele a normál agyműködésnek. A teljes agyi vértérfogat (gCBV) nyugalmi értékének fenntartásában többek között az NO-rendszernek is szerepe van (az NO-szintáz enzim L-NAME-vel való blokkolása az agyi vértérfogatot szignifikánsan csökkenti), de ezt az értéket minden olyan myogen, metabolikus, neuralis, endocrin és neuroendocrin tényező módosíthatja, mely képes az érfali simaizomelemek rezisztenciaviszonyainak megváltoztatására (Szelke, 2010; Dóczi és mtsai, 1990). De módosíthatják azok az intra- és extravascularis tényezők is, melyek az agyi érfalon keresztüli folyadéktranszportot befolyásolják és azok a fizikai tényezők is, melyek az agyi érrendszerben uralkodó extra/intravascularis nyomás közötti relációt, vagy a transzmurális nyomást befolyásolni képesek. A Monroe–Kelly-elv értelmében azonban a globális agyi vértérfogat (gCBV) nem változhat jelentősen és tartósan, csak az intracranialis teret kitöltő három compartment (vér, agyszövet, CSF) másik két compartmentjének, a cerebrospinalis folyadék (CSF) vagy az agyszövet rovására.
Noha a gCBV értéke egyidejűleg jellemzi a cerebrovascularis rendszer egészének pillanatnyi állapotát, vizsgálata nem terjedt el széles körben. Talán azért, mert a modern neuroimaging technikák nem alkalmasak a teljes agyi vértérfogat egyidejű „ablakolására”. Ezzel szemben az irodalomban gyakoriak a regionális agyi vértérfogat (rCBV) különböző behatásokra bekövetkező változásaira vonatkozó közlések, azonban ezek is valójában inkább egy adott régión belül, egy adott időpontban mért regionális véráramlás (rCBF) értékekről szolgáltatnak adatokat.
Érdekes megfigyelés, hogy altatott patkányokban a n. ischiadicus ingerlésével kiváltott fájdalomingert markáns regionális áramlásfokozódás követte a thalamusban, a cortexben és a hypothalamusban is, azonban ezzel egyidejűleg az agyi vértérfogat nem mutatott szignifikáns változást (Mersich és mtsai, 2007). Ez felveti az agyi vértérfogat autoregulációjának elvi lehetőségét. A jelenség hátterében feltételezhetően a gCBV redisztribúciója állhat, a funkcionálisan aktív régiók véráramlás növekedését az inaktív régiók áramláscsökkenése kompenzálja (Wik és mtsai, 2006).

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 713 6

Az orvos számára az agyi vérkeringés minden más szervünktől eltérő egyedi sajátosságainak vizsgálata a legérdekfeszítőbb kutatási területek közé tartozik. A kutatásoknak azonban csak akkor van igazán értelme, ha eredményei az agyi keringési katasztrófák megelőzését, az életmentést, a postischaemiás „neuronmentést” vagy a rehabilitációt szolgálják. Mik a feltételei annak, hogy a kutatások új eredményeit a betegágynál álló orvos értékesíteni tudja? Nyilvánvaló, hogy ha egy bonyolult, de korábban jól működő szerkezet elromlik, azt csak úgy lehet megjavítani, ha tisztában vagyunk eredeti, normális működésének részleteivel. Ha a gyógyító orvos nem ismeri a ziológiás agyi keringés alapvető sajátosságait és az azokat szabályozó mechanizmusokat, nehezen tud eligazodni és beavatkozni a pathologiás cerebrovascularis állapotok megszüntetése érdekében. Az agyi vérkeringés atalnak tekinthető kutatási területének hirtelen hatalmassá vált adattárában ma már nem könnyű eligazodni: a (főként angol nyelvű) tankönyvek csak 2-3 éves késéssel tudják követni a lényeges új információkat, ráadásul a legújabb információk nemcsak az agyi keringési szakfolyóiratokban, hanem szétszórtan, a legkülönbözőbb kutatási területek folyóirataiban látnak napvilágot. A könyv határozott célja, hogy segítséget nyújtson az egészséges agy legfontosabb vérkeringési sajátosságaival és az agyi vérellátás állandóságát biztosító önszabályzó mechanizmusokkal kapcsolatos korábbi és legújabb adatok rövid áttekintésében. Tudomásunk szerint ez az első összefoglaló munka, amely magyar nyelven ezzel a céllal nyomtatott formában közlésre került.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sandor-benyo-az-agyi-verkeringes-elettani-alapjai-onszabalyzo-mechanizmusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave