Benyó Zoltán, Sándor Péter

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok


19.1. Perivascularis K+-koncentráció-növekedés

Agyi neuroncsoportok elektromos stimulációjának hatására (csakúgy, mint hypoxiára vagy convulsiók hatására) gyorsan nő az agyi perivascularis folyadék K+-koncentrációja és fokozódik az adott agyi regio véráramlása. Hasonló véráramlás-növekedést lehet elérni a pialis arteriolákban, ha topikálisan K+-ot juttatnak az agy felszínére. A koncentráció növekedése azonban átmeneti: fenntartott stimulálás esetén a véráramlás változatlanul emelkedett marad, miközben a K+-koncentráció már a stimulálás ideje alatt lecsökken. Ezért a lokális véráramlás növekedése csak az ingerlés kezdeti időszakában tulajdonítható a lokális K+-koncentráció növekedésének. A K+-koncentráció 1 mol/l-re emelésével – kísérleti körülmények között – erőteljes vazokonstrikció váltható ki olyannyira, hogy teljes agykérgi ischaemia is létrejöhet (Domoki és mtsa, 1999). A klinikai gyakorlatban az agyi keringésben a klasszikus migrén során alakul ki a cortical spreading depression (CSD) és a lokalizált kérgi ischaemia az agyi ectracellularis folyadék K+-koncentrációjának 20 mM fölé emelkedése következtében (Young és Van Vliet, 1992).

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 713 6

Az orvos számára az agyi vérkeringés minden más szervünktől eltérő egyedi sajátosságainak vizsgálata a legérdekfeszítőbb kutatási területek közé tartozik. A kutatásoknak azonban csak akkor van igazán értelme, ha eredményei az agyi keringési katasztrófák megelőzését, az életmentést, a postischaemiás „neuronmentést” vagy a rehabilitációt szolgálják. Mik a feltételei annak, hogy a kutatások új eredményeit a betegágynál álló orvos értékesíteni tudja? Nyilvánvaló, hogy ha egy bonyolult, de korábban jól működő szerkezet elromlik, azt csak úgy lehet megjavítani, ha tisztában vagyunk eredeti, normális működésének részleteivel. Ha a gyógyító orvos nem ismeri a ziológiás agyi keringés alapvető sajátosságait és az azokat szabályozó mechanizmusokat, nehezen tud eligazodni és beavatkozni a pathologiás cerebrovascularis állapotok megszüntetése érdekében. Az agyi vérkeringés atalnak tekinthető kutatási területének hirtelen hatalmassá vált adattárában ma már nem könnyű eligazodni: a (főként angol nyelvű) tankönyvek csak 2-3 éves késéssel tudják követni a lényeges új információkat, ráadásul a legújabb információk nemcsak az agyi keringési szakfolyóiratokban, hanem szétszórtan, a legkülönbözőbb kutatási területek folyóirataiban látnak napvilágot. A könyv határozott célja, hogy segítséget nyújtson az egészséges agy legfontosabb vérkeringési sajátosságaival és az agyi vérellátás állandóságát biztosító önszabályzó mechanizmusokkal kapcsolatos korábbi és legújabb adatok rövid áttekintésében. Tudomásunk szerint ez az első összefoglaló munka, amely magyar nyelven ezzel a céllal nyomtatott formában közlésre került.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sandor-benyo-az-agyi-verkeringes-elettani-alapjai-onszabalyzo-mechanizmusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave