Benyó Zoltán, Sándor Péter

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok

20.3. Neurális tényezők szerepe az agyi értónus szabályozásában: intrinsic, centrális idegi szabályzás

Molnár és Szántó úttörő kísérletei és 1964-es, immár klasszikus közleménye óta ismert, hogy az agyon belül léteznek olyan regiók, melyeknek elektromos stimulálása más, távolabbi agyi régiók lokális véráramlásának megváltozását eredményezi.

(1) Az agytörzs területén – Molnár és Szántó megfigyelései szerint – a bulbaris vazomotor központ elektromos stimulálása számos egyéb agyterületen eredményez véráramlás-növekedést, miközben a szisztémás arteriás nyomás nem változik (Molnár és Szanto, 1964). Langfitt és Kassell ezeket a megfigyeléseket ellenőrizve azt is bizonyította, hogy az agytörzs egyéb területeinek elektromos ingerlésével is (1-4 másodpercen belül!) akár 40%-os regionális véráramlás-növekedést lehetett létrehozni, ami a jelenség neurális mechanizmusára utalt (Langfitt és Kassell, 1968).

(2) Az előagy basalis részében, a nucleus basalis Meynertben elhelyezkedő cholinerg neuronok elektromos stimulálása Ach-release-t követően, NO-mediált folyamat eredményeként a cortex ereinek dilatációját eredményezi (Arneric, 1989; Raszkiewicz és mtsai, 1992). Ugyanilyen eredményhez vezet a basalis előagy centromedialis parafascicularis részében elhelyezkedő cholinerg neuronok ingerlése is (Mraovitch és mtsai, 1986).

(3) A középagy dorsalis raphe nucleusában, annak szerotonerg rostjait elektromosan ingerelve az agytörzs parenchymalis kisereiben a stimulus frekvenciájával arányos vazodilatáció figyelhető meg (Goadsby és mtsai, 1985).

(4) A pons területén a locus coeruleus noradrenerg neuronjainak elektromos vagy kémiai ingerlése az agy parenchymalis kisereihez futó rostok révén diffúzan csökkenti az agyi véráramlást és – ami különösen figyelemre méltó – csökkenti a vér-agy gát vízre vonatkozó permeabilitását, így részt vehet az intracranialis vérvolumen szabályozásában és súlyos hypertensióban gátolhatja az agyi véráramlás fatális következményekhez vezető növekedését (Hartman és Udenfriend, 1972). A nucleus parabrachialis medialis stimulálása a cortexben eredményez áramlás csökkenést (Edvinsson és mtsai, 2002).

(5) A medulla dorsalis formatio reticularisának ingerlése a parietalis agykéregben okoz véráramlás növekedést (Reis et al, 1982), a medulla rostroventralis (RVLM) területének elektromos és kémiai ingerlése pedig több agyi regióban is ugyanilyen választ eredményez (Underwood és mtsai, 1992).

(6) A kisagy területén a nucleus fastigii elektromos ingerlésével, cholinerg mechanizmussal az agy legnagyobb részére kiterjedő áramlásnövekedést lehet kiváltani (Doba és Reis, 1972).

Az intrinsic, centrális idegi szabályzás ismert fő transzmitterei: glutamát, GABA, NA, 5-HT, Ach, VIP.

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 713 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az orvos számára az agyi vérkeringés minden más szervünktől eltérő egyedi sajátosságainak vizsgálata a legérdekfeszítőbb kutatási területek közé tartozik. A kutatásoknak azonban csak akkor van igazán értelme, ha eredményei az agyi keringési katasztrófák megelőzését, az életmentést, a postischaemiás „neuronmentést” vagy a rehabilitációt szolgálják. Mik a feltételei annak, hogy a kutatások új eredményeit a betegágynál álló orvos értékesíteni tudja? Nyilvánvaló, hogy ha egy bonyolult, de korábban jól működő szerkezet elromlik, azt csak úgy lehet megjavítani, ha tisztában vagyunk eredeti, normális működésének részleteivel. Ha a gyógyító orvos nem ismeri a ziológiás agyi keringés alapvető sajátosságait és az azokat szabályozó mechanizmusokat, nehezen tud eligazodni és beavatkozni a pathologiás cerebrovascularis állapotok megszüntetése érdekében. Az agyi vérkeringés atalnak tekinthető kutatási területének hirtelen hatalmassá vált adattárában ma már nem könnyű eligazodni: a (főként angol nyelvű) tankönyvek csak 2-3 éves késéssel tudják követni a lényeges új információkat, ráadásul a legújabb információk nemcsak az agyi keringési szakfolyóiratokban, hanem szétszórtan, a legkülönbözőbb kutatási területek folyóirataiban látnak napvilágot. A könyv határozott célja, hogy segítséget nyújtson az egészséges agy legfontosabb vérkeringési sajátosságaival és az agyi vérellátás állandóságát biztosító önszabályzó mechanizmusokkal kapcsolatos korábbi és legújabb adatok rövid áttekintésében. Tudomásunk szerint ez az első összefoglaló munka, amely magyar nyelven ezzel a céllal nyomtatott formában közlésre került.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sandor-benyo-az-agyi-verkeringes-elettani-alapjai-onszabalyzo-mechanizmusok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero