Benyó Zoltán, Sándor Péter

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok


VI. Az agyi véráramlás „in vivo” meghatározására szolgáló leggyakrabban használt módszerek: az elméleti alapok rövid összefoglalása

Az agyi véráramlás meghatározásának rendkívüli fontossága az orvostudomány számára régóta nyilvánvaló, hiszen az agy működését – más szerveinkhez hasonlóan – alapvetően befolyásolja, hogy az élet minden pillanatában biztosított-e számára a megfelelő vér- és tápanyagellátás. A csontos koponyába zárt szerv véráramlásának mérése ugyanakkor a kutató és a gyakorló orvos számára túlságosan is hosszú ideig az egyik legnehezebb, de egyben legizgalmasabb feladatot jelentette (Bari, 2014). Ezért aztán – igen sok próbálkozás után – az orvostudomány többezer éves történetéhez képest igen későn, csak a XX. század közepén sikerült először kidolgozni olyan módszert, mellyel a teljes agyi véráramlás ml vér/percben kifejezett abszolút értékét humán vizsgálatokban meg lehetetett határozni (Kety és Schmidt, 1945). Ezen orvostörténeti jelentőségű lépést követően a mérnöki tudományok és az informatika robbanásszerű fejlődése végre lehetővé tette nemcsak a teljes agyi véráramlás, hanem a regionális, sőt a mikroregionális agyi véráramlás, valamint a lokális neuronalis anyagcsereértékek meghatározását is.

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 713 6

Az orvos számára az agyi vérkeringés minden más szervünktől eltérő egyedi sajátosságainak vizsgálata a legérdekfeszítőbb kutatási területek közé tartozik. A kutatásoknak azonban csak akkor van igazán értelme, ha eredményei az agyi keringési katasztrófák megelőzését, az életmentést, a postischaemiás „neuronmentést” vagy a rehabilitációt szolgálják. Mik a feltételei annak, hogy a kutatások új eredményeit a betegágynál álló orvos értékesíteni tudja? Nyilvánvaló, hogy ha egy bonyolult, de korábban jól működő szerkezet elromlik, azt csak úgy lehet megjavítani, ha tisztában vagyunk eredeti, normális működésének részleteivel. Ha a gyógyító orvos nem ismeri a ziológiás agyi keringés alapvető sajátosságait és az azokat szabályozó mechanizmusokat, nehezen tud eligazodni és beavatkozni a pathologiás cerebrovascularis állapotok megszüntetése érdekében. Az agyi vérkeringés atalnak tekinthető kutatási területének hirtelen hatalmassá vált adattárában ma már nem könnyű eligazodni: a (főként angol nyelvű) tankönyvek csak 2-3 éves késéssel tudják követni a lényeges új információkat, ráadásul a legújabb információk nemcsak az agyi keringési szakfolyóiratokban, hanem szétszórtan, a legkülönbözőbb kutatási területek folyóirataiban látnak napvilágot. A könyv határozott célja, hogy segítséget nyújtson az egészséges agy legfontosabb vérkeringési sajátosságaival és az agyi vérellátás állandóságát biztosító önszabályzó mechanizmusokkal kapcsolatos korábbi és legújabb adatok rövid áttekintésében. Tudomásunk szerint ez az első összefoglaló munka, amely magyar nyelven ezzel a céllal nyomtatott formában közlésre került.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sandor-benyo-az-agyi-verkeringes-elettani-alapjai-onszabalyzo-mechanizmusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave