Az aktor értelmezésünkben olyan szereplő, aki/amely egy tevékenység, jelen esetben az innováció átadásának vagy átvételének alanya lehet. Egy adott folyamatban jól lehatárolható, azonosítható egységként megjelenő cselekvő entitás, például az egyén, egyének csoportja, egy szervezeti egység vagy szervezet. Az aktorokra vonatkozóan egyebek közt olyan kutatási kérdések tehetők fel, hogy miként jellemezhetők az innovációk átadásában, ill. átvételében kiemelkedő vagy éppen lemaradó aktorok, különös tekintettel az innovációk eredményességére és jelentőségére/komolyságára, a szervezeti és egyéni jellemzőkre, valamint az innovációs aktivitás egyéb sajátosságaira, tartalmi területeire, a felmerülő akadályokra és a területi szempontokra.

A konténer (container) az aktorok egy csoportját magába foglaló, egyértelműen azonosítható entitás. A csoport speciális esetben lehet akár egyelemű is. Példák: az oktatás valamelyik alrendszere, egy területi egység, egy szervezet, továbbá szervezetek vagy egyének egyértelműen körülhatárolt természetes vagy mesterséges csoportja (pl. a magyarországi Waldorf-intézmények csoportja vagy egy tanári munkaközösség). Mivel jól meghatározott határral rendelkezik, ezért minden konténer esetében belső és külső kapcsolatok válnak értelmezhetővé. Belső kapcsolat esetén az innováció forrása és felhasználója azonos konténerben található. A külső kapcsolat viszont átlépi a konténer határát, mivel az innováció forrása és felhasználója közül az egyik a konténeren belül, míg a másik azon kívül található. A konténerszemlélet alkalmazása ott célszerű, ahol határátlépések is előfordulhatnak, mivel ezek vizsgálatát segíti. (A „konténer” kifejezés köznyelvi jelentése folytán zavaró, félrevezető asszociációkat kelthet. Ezt a fogalmat itt teljesen elvont értelemben használjuk. Egy olyan entitást jelent, amely másokat tartalmaz, és lehetővé teszi a határon átnyúló kapcsolatok értelmezését. Egy logikai absztrakció, amely a tartalmazási viszony kiemelésével segíti az elemzést.)

Érdemes megjegyezni, hogy a hálózattudományban ismertek olyan fogalmak, amelyek egy hálózaton belül a csomópontok (aktorok) különböző klasztereire, blokkjaira vagy alhálózataira utalnak (Barabási, 2002). Ezeket a csoportok kétféle módon jöhetnek létre: vagy a hálózaton belüli azonos típusú csomópontok halmazaiként induktív módon, vagy pedig a csomópontok belső tulajdonságai alapján, deduktív osztályozás útján. Modellünk az utóbbi kategóriába tartozik, mivel az adott konténerbe (csoportba) tartozó aktorok valamilyen lényegi tulajdonságuk alapján, definíciószerűen tartoznak oda. Ilyen tulajdonság lehet például az a földrajzi régió, amelyben élnek vagy működnek.

Az azonos jellegű konténerek csoportja hozza létre azt a teret, amelyben a határokat átlépő terjedés vizsgálhatóvá válik (ilyenek például Magyarország megyéinek halmaza). Speciális esetnek tekinthető, amikor egyetlen konténert és annak környezetét vizsgáljuk (például a fővárost és környezetét). A felsoroltak közül a szervezet, továbbá az egyének egységesen fellépő csoportja jelen modellünk szempontjából kettős természetű: egyaránt lehet aktor és konténer is; míg a fent felsorolt többi entitás csak az egyik, vagy csak a másik lehet. Egyes konténerek lehetőséget adhatnak a „kisebb-nagyobb” összehasonlításra is, és a tartalmazás reláció mentén gyakran egymásba illeszthetők (egymásba „skatulyázhatók”), így különböző szintű elemzéseket téve lehetővé. Ilyenek például a járások a megyékben vagy a megyék a régiókban. Ha például egy nagy egyetemet és környezetét nézzük, az egyetem belső struktúrája egy többszintű hierarchikus konténerrendszerként jelenik meg, ahol mind a belső, mind a külső kapcsolatok értelmezhetők. Azok a kapcsolatok, amelyek még a nagyobb léptékű raszteren is külső kapcsolatok maradnak, távolabbi hatásokra utalnak. (Vö. pl. megyehatárt vs. országhatárt átlépő kapcsolatok.) Ezen keresztül elemezhető az egyes források vagy forráscsoportok hatástávolsága is.

A konténerekkel kapcsolatban többek között olyan kutatási kérdések fogalmazhatók meg, hogy miként jellemezhető a terjedés térbeli dimenziója a konténerek szempontjából, és a konténerek mely tulajdonságai milyen szerepet játszanak ebben, különös tekintettel a határátlépésekre; illetve miként függnek össze a határátlépések az innovációk eredményességével, komolyságával és egyéb tulajdonságaival a különböző konténerterekben. Az aktorokat a konténerekkel összekapcsoló kérdés, hogy miként jellemezhetők azok az aktorok, akik/amelyek kiemelkedő vagy lemaradó szerepet játszanak az innovációk terjedésében, különös figyelemmel a határátlépésekre is.

Az innovációterjedés két aktor (forrás/átadó vs. felhasználó/átvevő) közötti kapcsolatként jelenik meg modellünkben, amely kapcsolat vagy átlépi az átadót tartalmazó konténer határát, vagy sem. Az aktor-konténer modell alkalmazására mutat néhány jellemző példát a 24. ábra. Az aktorokra és a konténerekre vonatkozó egyes konkrét kutatási eredmények tekintetében különösen az Innova kutatás zárókötetére hivatkozunk (Fazekas et al., 2021).