Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
3. Az életpálya-építési kompetencia fejlesztése
›
3.2. Az életpálya-építés folyamati jellemzői
›
3.2.1. Elsődleges jellemzők és mérőeszközeik

3.2.1. Elsődleges jellemzők és mérőeszközeik

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jóllehet egy folyamat megvalósulását annak számos jellemzője befolyásolhatja, konkrétan az életpálya-építési folyamat alakulása szempontjából nem mindegy az sem, hogy ezek közül melyik, mikor, milyen mértékben és kinek a számára válik ismertté. A jellemzők egy része a folyamat konkrét tartalmi alakulásában, megvalósításában jelentős szerepet játszhat oly módon is, hogy ismertté, tudatossá válik az érintett számára. Ilyenek például az adott tanuló motivációja, ambíciója, érdeklődése, valamint képességei, munkaérték- és munkamód preferenciái.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jól megalapozott kompetens döntéshez az érintettnek tudatában kell lennie a pályaválasztását befolyásoló saját legfontosabb személyes tulajdonságaival, vonásaival, és komolyan el kell gondolkodnia ezeken. Önismeretének ezen elemeit össze kell tudni kapcsolnia megszerzett pályaismeretével, hogy megtalálja a számára kedvező pályát. Szerepet kapnak ebben mindazon jellemzők, amelyek ismerete, átgondolása szükséges vagy előnyös a tanuló számára ahhoz, hogy gondos mérlegelésen alapuló tudatos döntést hozhasson. A sikeres életpálya-építés érdekében ezek feltárásáról és megbeszéléséről gondoskodni kell, például minél szélesebb tevékenységi és tapasztalati bázis, élményanyag biztosítása, az önismeret fejlesztése, a proaktív exploráció támogatása és önértékelő kérdőívek, reflexiók, megbeszélések útján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A folyamatmegvalósítás alapvető jellemzője, hogy milyen életpálya-építési kompetenciával rendelkezik a tanuló, és ez miként bővül a gimnáziumi évek során. Az életpálya-építési kompetencia részét képező, alapvető jelentőségű önismeret főképp az alábbi személyes jellemzőkre vonatkozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Érdeklődés: Fogalmilag ezen „a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulását értjük, amely szubjektív értékkel látja el a tárgyat, amelyre irányul” (Csirszka, 1966, p. 8). Jellemzői: intenzitása, mélysége, tartóssága, terjedelme és differenciáltsága. Pedagógiai szempontból a motiváció egyik megnyilvánulásaként értelmezhető. Sikeres életpálya-építés nem képzelhető el az érdeklődés feltárása nélkül. Első helyen javasolható felmérő eszköz a Holland (1997) által konstruált érdeklődés-kérdéssor (Kiss, 2009; Pogátsnik, 2018; Mangné, 2023). (ld. 5.3.2.1, 8.3.5). Míg ez az eszköz a tartalomra fókuszál (mit szeretsz csinálni), addig a Differenciált Érdeklődés Teszt pályaválasztási változata (DIT/P) hét érdeklődési terület mellett négy beállítódást is vizsgál (hogyan viszonyulsz a feladathoz) (Urbán, & Gebauer, 2017). Kevésbé elterjedt az Egyesült Államokból származó Karriertábla módszer (Tudlik, 2023). Az érdeklődés nem szűkíthető le a tantárgyi érdeklődésre, mivel ez önmagában nem elégséges a pályaérdeklődés feltárásához. Fontos lehet az is, hogy a tantárgyi érdeklődésen belül az érdeklődés konkrétan mire irányul.
  • Képességek: „Velünk született adottságokból gyakorlás segítségével alakulnak ki, és a cselekvéseink feltételeit biztosítják, fejleszthetők.” (Szilágyi 1997, p. 99). A munka világában kiemelten kezelik a kulcsképességeket (vagy szakma feletti képességeket), amelyek a foglalkozások túlnyomó többségében elengedhetetlenek a sikeres munkavégzéshez (3.3.2). Mivel a képességek és különösen a foglalkozásspecifikus képességek rendkívül változatosak, ezért az egyes felmérő eszközök csak a képességek egy-egy jól körülhatárolt szűkebb területét vizsgálják. Ennek tudatában és a fejlesztés lehetőségére is gondolva alkalmazzuk ezeket (ld. pl. Burányiné, & Kun, 2015).
  • Értékek: Az érték mélyen beágyazott, biztonságot jelentő és eligazodást nyújtó támpontként szolgál az egyén számára közösségi létében, a viselkedést motívumképző funkcióján keresztül befolyásolva (Csepeli, 1997). Az egyén értékei rendszert alkotva gyakorolnak hatást társadalmi beilleszkedésére, munka- és szerepvállalására. A munka azon sajátosságait nevezzük munkaértékeknek, amelyek nagymértékben meghatározzák az általános munkaelégedettséget, fontosságuk viszont eltérő mintázatot mutathat az egyes személyek között. Ilyenek a szellemi kihívás, az anyagiak, az önérvényesítés, a munkateljesítmény, a kreativitás, a biztonság, a presztízs, az irányítás, a változatosság, a függetlenség, a társas kapcsolatok, az altruizmus, a fizikai környezet és az esztétikum. Javasolt felmérő eszköz: Super-féle munkaérték kérdőív (WVI: Work Values Inventory, Super, 1970), adaptáció: Csepeli & Somlai (1977), alkalmazás: Kiss (2008), Sipeki (2018) és Mangné (2023). Vö. 5.3.2.1, 8.3.6.
  • Munkamód: A munkamód az egyén stabil jellemzője, amely „a munka sajátosságából fakadó, a munka-, tárgyi és személyi körülményeiből következő egyéni megoldások összességén alapszik” (Csirszka 1966, p. 28). A preferált munkamód, a személyes munkastílus érvényesítési lehetősége megnöveli a munkaöröm kialakulásának esélyét. Példák: a munkavégzés üteme (pörgős vs. elmélyülő), spontaneitása vagy tervezhetősége, szervezettsége, módszeressége, továbbá fokozott gondosságot, körültekintést, pontosságot igénylő jellege, valamint helye (zárt térben, szabadban, mozgásban), vagy tárgy-, illetve személyorientált, újító, pragmatikus, monoton, kötött, illetve kötetlen idejű volta. Javasolt felmérő eszközök: Hogyan szeretek dolgozni? (kérdőív); Hogyan dolgozom? (kérdőív); A munkám… (kérdőív) (Burányiné, & Kun, 2015).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felsorolt négy jellemző aktív megismerése és részbeni alakítása az érintett tanuló alapvető feladata. Sokat segíthet ebben a felkészült pedagógus, az osztályfőnök, iskolapszichológus, pályaválasztási tanácsadó. Elsősorban a jógyakorlat által preferált, fent hivatkozott klasszikusnak tekinthető felmérő eszközök alkalmazása javasolható, melyekhez kiterjedt szakirodalom kapcsolódik. Ezek egy része, sok egyéb mellett, különféle internetes platformokon is elérhető (Kenderfi, 2020). (További lehetőségeket ld. 3.2.2.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az életpálya-építési kompetencia további területeire vonatkozóan a hazai gyakorlatban kevésbé alakultak ki egyértelműen preferált szempontok és kapcsolódó, szélesebb körben elterjedtnek mondható felmérő eszközök a gimnazisták körében. Az önismeret mellett itt elsősorban a pályaismeret, a továbbtanulási lehetőségek ismerete, valamint a kapcsolódó explorációs és döntési képességek felmérésére kell gondolni. További attitűdjellegű, illetve érzelmi elemeket a folyamat metaszintű leírásánál tárgyalunk.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave