Pálvölgyi Lajos: Az életpálya-építés megalapozása fiatalkorban
›
2. Elméleti háttér
›
2.3. Összetett képességek mérése

2.3. Összetett képességek mérése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy nagyon izgalmas gondolat merült fel a 2010-es években, amely eddig kevés érdemi visszhangra talált. A felvetés a mozgással kapcsolatos Zénon-féle paradoxonokhoz hasonlítható. Mint ismeretes, az egyik ilyen paradoxon szerint a gyorslábú Akhilleusz sohasem érheti utol a lassú teknősbékát, mert mire eléri annak korábbi helyét, a teknős már továbbhaladt egy kis távolságot, és egy másik pontban tartózkodik (Maróth, 2002). Ma már nyugodtak lehetünk afelől, hogy mozgás mégis lehetséges, mert tudjuk, hogy végtelen sok szám összege is adhat véges eredményt. Mindazonáltal egy ilyen paradoxon mozgósító kihívás, rejtély, és hasznos inspiriáció lehet a termékeny diskurzus számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miről is van szó? Egy sajátos pedagógiai paradoxonról. Valamiképp ez is a mozgáshoz (pontosabban változáshoz) kapcsolódik, konkrétan a kompetenciák fejlődéséhez. Méréselméleti kérdéseket vizsgálva Nahalka István azt vetette fel, hogy mivel a pedagógia számára fontos kompetenciák nem egydimenziós konstruktumok, a kompetenciaállapotok sorbarendezése nem megoldható a kisebb-nagyobb reláció szerint. Ha pedig nincs sorrend, akkor fejlődésről sem beszélhetünk. A problémát az okozza, hogy ha sikerül is az egyes dimenziók különböző állapotaihoz méréselméleti szempontból korrekt módon pontszámokat rendelni, nem tudhatjuk, hogy a konstruktum egészéhez milyen pontszámot rendeljünk, mert az egyes dimenziók pontszámainak összeadása méréselméleti szempontból nem megalapozott (Nahalka, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a fejezetben egy kis elméleti kitérőt teszünk, és a kompetenciákat alkotó összetett képességek mérésének méréselméleti kérdéseivel foglalkozunk. A fejezet az életpálya-építési kompetencia alapvető fontosságú képességkomponenséhez kapcsolódva illeszkedik témánkhoz, sajátos betekintést adva a többdimenziós konstruktumok világába. Alapkutatás jellegű kérdéseket tárgyal. Célja választ adni arra a dilemmára, hogy vajon egy összetett képességnek létezik-e a fejlettsége méréselméleti értelemben; és ha létezik, akkor az miként mérhető. Azok számára, akik nem kívánnak elmélyedni az alábbi méréselméleti fejtegetésekben, összefoglalásként a fejezet befejező pontja (2.3.5 Következtetések) ajánlható. A fejezet a témában megjelent tanulmányunkra épül (ld. Pálvölgyi, 2020a).

2.3.1. Problémafelvetés

2.3.2. Dimenziókra bontás

2.3.3. Feladatorientált megközelítés

2.3.4. Ráfordításalapú mérés

2.3.5. Következtetések

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave