Valálik István

Stereotaxiás és funkcionális idegsebészet


Bevezetés

A modern pszichokirurgia megalapítójának Antonio Egas Moniz (1874–1955) portugál ideggyógyász tekinthető, aki a praefrontalis leukotomia (lobotomia) terápiás bevezetéséért 1949-ben Nobel-díjat kapott. Almeida Lima (1903–1985) idegsebésszel az első húsz műtétet 1935-ig skizofrénia, bipoláris betegség és szorongás miatt végezték[1]. A technika az Egyesült Államokban és világszerte Freeman és Watson úttörő munkássága révén terjedt el. Később a stereotaxiás módszer fejlődésével új műtéti típusok és új célpontok alkalmazása révén javultak a műtéti eredmények, a szövődmények csökkenése mellett. Mára a pszichokirurgia jelentősen visszaszorult, egyrészt a neurofarmakológia terén tett előrelépésnek köszönhetően, másrészt a diagnosztikai pontatlanságok, drámai következmények, szociális és etikai vonatkozások miatt. Néhány országban a mai napig törvény tiltja ezeket a beavatkozásokat. A reverzibilis, mély agyi stimuláció (DBS) lehetővé tette ennek a területnek az evidenciaalapú orvoslás követelményei és szempontjai szerinti ismételt megközelítését. Az új korszakot jelezve Magyarországon a „pszichokirurgia” kifejezést csak a régmúltban végzett beavatkozásokra használjuk, a ma végzett műtétek a „pszichiátriai sebészet” tárgykörét érintik.

Stereotaxiás és funkcionális idegsebészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 183 7

A kötet az idegrendszeri működészavarok és kóros elváltozások korszerű műtéti megoldásait mutatja be. A stereotaxiás és funkcionális idegsebészet az orvostudomány és a biotechnológia egyik leggyorsabban fejlődő területe, így komoly igény mutatkozott egy áttekintő mű szerkesztésére. Ismertetésre kerül a daganatos betegek stereotaxiás biopszián és sugársebészeti eljárásokon alapuló kezelési alternatívája, a mozgászavarok, kiemelten a Parkinson-kór és az epilepszia sebészi kezelésének lehetősége. Áttekintést kap a Kedves Olvasó a krónikus fájdalomban szenvedő betegek terápiás alternatíváiról, a perifériás idegek stimulációjától kezdve a gerincvelő és a motoros cortex neuropacemakerrel történő stimulációjáig. A pszichiátriai sebészetben a reverzibilis megoldást nyújtó mély agyi stimuláció új távlatokat nyitott, leginkább a Tourette-szindróma és a kényszerbetegségek kezelése terén. A stereotaxia alapvető tételeiről, a hibaforrások elkerülésének lehetőségeiről és a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó hasznos tanácsokról egyaránt olvashatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/valalik-stereotaxias-es-funkcionalis-idegsebeszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave