A filozófia görög eredetű szó (φιλοσοφία). A
philosz valaminek a kedvelője, a
szophia bölcsességet jelent. A filozófia tehát a bölcsesség szeretése, kedvelése, a filozófus pedig a bölcsesség kedvelője. A
philoszophosz kifejezés első használójaként Hérakleitoszt (kb. Kr. e. 535–475) tartjuk számon:
„Nagyon sok mindent kell tudnia annak, aki bölcsességszerető ember.” Eredetileg a szó nem is annyira a tudományt, mint inkább egyfajta életmódot, életformát fontosnak tartó embert jelentett. Akinek nem a dicsőség vagy a vagyon kedvelése (philotimia, philargüria), hanem a bölcsesség kedvelése volt a legkívánatosabb. A bölcsesség kedvelője, a
philoszophosz olyan valaki, aki a megismerést, a tudást tartja fontosnak, és akit egyfajta kíváncsiság, tudásszomj, a „bölcsesség vágya” jellemez.
A
philoszophosz nem tudatlan, hiszen tudja, hogy mit nem tud, és tudja, hogy mit szeretne megismerni, ismeri saját tudásának határait és korlátait. Ugyanakkor teljes mértékben nem is tudós, bölcs, hiszen pont a tudás, a bölcsesség megszerzésének a vágya jellemzi.