Közép- és Kelet-Európa a 21. század geopolitikai/geoökonómiai stratégiáiban
A kárpát-medencei makrorégió
Tartalomjegyzék
- KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA A 21. SZÁZAD GEOPOLITIKAI/GEOÖKONÓMIAI STRATÉGIÁIBAN
- Impresszum
- Bevezetés
- 1. Közép- és Kelet-Európa – Európa keleti felén vagy Eurázsia közepén?
- 2. Közép- és Kelet-Európa – a történelmi régió
- 3. Ütközőzóna vagy kapurégió/hídtérség? – Elméleti megközelítések és politikai/gazdasági realitások
- 4. A 21. század formálódó többpólusú világa és az ortodox geopolitika reneszánsza
- 4.1. Az átalakuló világrend és ennek rendszerszintű kockázatai
- 4.2. Az ortodox és a kritikai geopolitika
- 4.3. A Világsziget, azaz Eurázsia ortodox geopolitikai értelmezése
- 4.4. Közép-Ázsia – a geopolitikai nagy játszma kiemelt színtere
- 4.5. A Turáni-alföld és a magyar Turán Társaság (Magyar Ázsiai Társaság)
- 4.6. Zbigniew Brzezinski és az „eurázsiai sakktábla”
- 4.1. Az átalakuló világrend és ennek rendszerszintű kockázatai
- 5. A 21. század világgazdasága és geoökonómiai stratégiái
- 5.1. Globalizáció és lokalizáció
- 5.2. A 21. század és a deglobalizáció
- 5.3. Globális világgazdasági tendenciák a 21. század deglobalizációs korszakában
- 5.4. A világ térbeli szerveződésének „jelszava”: a HÁLÓZAT
- 5.5. A geoökonómia fogalma és lényegi elemei
- 5.6. Gazdasági nagyhatalmak és gazdasági birodalmak
- 5.7. Üzleti geopolitika – geoökonómia és globális kockázati menedzsment
- 5.1. Globalizáció és lokalizáció
- 6. Nagyobb Nyugat – a NATO és az Európai Unió. A közép- és kelet-európai országok a 21. századi euroatlanti erőtérben, illetve azon kívül
- 6.1. Az USA geopolitikai/geoökonómiai stratégiái 1993-tól napjainkig
- 6.2. Az USA és Európa, a NATO és az Európai Unió
- 6.3. A Krím-félsziget orosz annektálása és a NATO új kelet-európai stratégiája
- 6.4. Létezik-e egyáltalán az ukrán területi integritás? – Ukrajna geopolitikai elemzése
- 6.5. Az Európai Unió esetleges további keleti bővítésének geopolitikai kérdőjelei
- 7. A 21. századi eurázsiai szuperkontinens –Oroszország és Kína geopolitikai/geoökonómiai stratégiái
- 7.1. Oroszország és a neoeurázsiaiság geopolitikai irányzata
- 7.2. Oroszország tengeri hatalmának kérdőjelei
- 7.3. Politikai együttműködések az eurázsiai kontinensen
- 7.4. A kínai „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezés és az új Eurázsia-paradigma
- 7.5. A „16+1 együttműködés”
- 7.6. Magyarország keleti nyitás külgazdasági/külügyi stratégiája
- 7.1. Oroszország és a neoeurázsiaiság geopolitikai irányzata
- 8. A 21. századi közép- és kelet-európai gazdasági hídtérség térbeli szerveződése
- 8.1. Gazdasági hídtérségünk versenyképessége különböző térségi szinteken
- 8.2. Gazdasági hídtérségünk közlekedési és gazdasági kapui
- 8.3. Közlekedési folyosók – Az EU közép- és kelet-európai térségen áthaladó törzshálózati folyosói
- 8.3.1. Az EU transzeurópai közlekedési hálózata (TEN-T)
- 8.3.2. Az EU közép- és kelet-európai térségen áthaladó törzshálózati folyosói
- 8.3.2.1. Az északi nyugat–keleti folyosó – az Északi-tengeri – Balti (North Sea-Baltic) korridor
- 8.3.2.2. A déli nyugat–keleti folyosó – a Mediterrán (Mediterranean) korridor
- 8.3.2.3. A középső nyugat–keleti folyosó – a Rajna–Duna (Rhine-Danube) korridor
- 8.3.2.4. A Balti-tengert és az Adriai-tengert összekötő észak–déli folyosó – a Balti–Adriai (Baltic-Adriatic) korridor
- 8.3.2.5. Az Északi-tengert/Balti-tengert és a Földközi-tengert összekötő észak–déli folyosó – a Kelet/Kelet-Mediterrán (Orient/East-Med) korridor
- 8.3.2.1. Az északi nyugat–keleti folyosó – az Északi-tengeri – Balti (North Sea-Baltic) korridor
- 8.3.1. Az EU transzeurópai közlekedési hálózata (TEN-T)
- 8.4. A közép- és kelet-európai térség kínai kapui
- 8.5. A közép- és kelet-európai térség gazdasági/geopolitikai makrorégiói
- 8.5.1. Az EU makroregionális stratégiája
- 8.5.2. Az EU Balti-régió makroregionális stratégiája
- 8.5.3. Az EU Alpok-régió makroregionális stratégiája
- 8.5.4. Az EU Adriai–Jón-tengeri régió makroregionális stratégiája
- 8.5.5. Az EU Duna-régió makroregionális stratégiája
- 8.5.6. A keleti fekete-tengeri makrorégió
- 8.5.7. A kárpát-medencei makrorégió
- 8.5.1. Az EU makroregionális stratégiája
- 8.6. A közép- és kelet-európai térség 21. századi észak–déli növekedési tengelye
- 8.7. Közép- és Kelet-Európa 21. századi geopolitikai makrorégiói – a formálódó geopolitikai „hídklaszter” térbeli szerveződése
- 8.1. Gazdasági hídtérségünk versenyképessége különböző térségi szinteken
- Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- Színes geopolitikai/geoökonómiai térképek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 178 3
Közép- és Kelet-Európa a felfedezésre váró új-régi makrorégiója Európának. Napjainkban sokat hallunk róla, számtalan dimenzióban, de arról keveset, hogy milyen folyamatok zajlanak itt le. Ütközőzóna vagy érintkezési nagytér két rendszer között, netalántán egy sajátos fejlődési övezet? S mi lehet a szerepe ma és holnap, alakítójává válhat-e a geopolitikai rendszereknek? A könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnének eligazodni ezekben a kérdésekben, s meg akarják ismerni nagytérségünk jövőbeli lehetséges fejlődési irányait. Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, iskolavezető, Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Bernek Ágnes könyve történelmileg nagy ívű, politikailag pedig felettébb zavarba ejtő kérdést tesz fel: hogyan tudjuk újra pozicionálni a közép- és kelet-európai térség geopolitikai helyzetét a mozgásba lendült 21. századi világpolitikai és világgazdasági környezetben? A szerző tézisei provokatívak: 1. Közép- és Kelet-Európa mint önálló régió nem létezik, a szocialista múlt alapján lehatárolt térség a 21. századra már átalakult. 2. A térségről való geopolitikai szemléletmódunkban le kell számolnunk a hidegháborús időszak paradigmáival, a „Nyugaton vagy Keleten vagyunk?” és a „Hol húzható meg Közép-Európa és Kelet-Európa határa?” kérdésekkel! 3. Az egyes földrajzi térségekhez új „imidzset” kell társítanunk! 4. Az „ütközőzóna” helyzetet a térség államainak „hídzóna” szereppé kell átalakítaniuk. 5. A hídzónához tartozó államoknak olyan szoros gazdasági együttműködést kell megteremteniük, amely már képes ellenállni a nagyhatalmak ősrégi „oszd meg és uralkodj” politikájának. 6. A hídzónán belüli gazdasági együttműködés „kulcsa” mindenképpen az, hogy az államok gazdasági együttműködésén túl az országhatár alatti régiók (tényleges területi gazdasági egységek) és a régió vállalatai között is szoros gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki. 7. Térségünk vonatkozásában a 21. század nagy kérdése, hogy ki lehet-e alakítani egy új észak–déli irányú közép- és kelet-európai „hídklasztert”? A válaszok keresése izgalmas olvasmány szakembereknek és érdeklődőknek egyaránt. Gazdag Ferenc professzor emeritus, az MTA doktora
Hivatkozás: https://mersz.hu/bernek-kozep-es-kelet-europa-a-21-szazad-geopolitikaigeookonomiai-strategiaiban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero