Simonyi Károly

A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig


Kolostorok, egyetemek

A kereszténység kezdeti időszakától kezdve találkozunk olyan fanatikusokkal, akik akár egyedül, akár többedmagukkal a mindennapos emberi közösségből kiszakadva, saját törvényeik szerint kívánnak élni, hogy hitük parancsainak a lehető legnagyobb mértékben eleget tudjanak tenni. Az ilyen remetei vagy szerzetesi élet nem idegen a többi nagy vallástól sem. Ez az élet rendszerint a földi világtól való elfordulást – a világ javainak megvetését, aszketikus életmódot, önsanyargatást – jelent, legtöbbször a túlvilági üdvösség elnyerése céljából. Az sem csak a kereszténységben megtalálható jelenség, hogy végül is ezek a szerzetesrendek minden e világtól való elfordulásuk ellenére igen nagy szellemi és ezáltal politikai befolyásra tesznek szert. A tudomány története és a speciálisan európai viszonyok kialakulása szempontjából azonban döntő szempont volt, hogy olyan szerzetesrendek alakultak, amelyek a szemlélődő életmódot (vita contemplativa) összekapcsolták a cselekvő életmóddal (vita activa). Ezen cselekvő életmódot a szó szoros értelmében kell venni. Így az európai szerzetesrendek számára irányt mutató első szerzetesrend, a nursiai Szent Benedek által alapított bencés rend szabályzatában (VII. színes tábla) olvashatjuk azon előírás mellett, hogy a szerzeteseknek könyveket kell olvasniuk, tehát szellemüket is művelni kell, azt az előírást is, hogy a nap meghatározott részében fizikai munkát kell végezniük. Ez a tény két szempontból is érdekes. Egyrészt közelebb hozza az elméleti munkát végző értelmiségi embert a fizikai munkához, és ezzel elősegíti a fizikai munkamódszerek, technológiák kifejlesztését. Másrészt a feudális társadalmi rend szellemi vezető rétege azzal, hogy fizikai munkát is végzett, hozzájárult a fizikai munka társadalmi megbecsüléséhez. Ezután már az izzadsággal járó „rabszolgamunka” is „Isten dicsőségére szolgál”, és a játékos mechanikai szerkezetek mellett megjelennek a hasznos munkát végző „találmányok”, sőt az első örökmozgó, perpetuum mobile is (2.1-11 ábra).

A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 490 6

A magyar természettudományos könyvkiadás talán legjelentősebb műve most először jelenik meg a legendás szerző által megalkotott teljességében. A 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számára dolgozott könyvén, s az ekkor keletkezett szakaszok, amelyek a XX. század utolsó évtizedét is átfogják, csak most jutnak el a hazai olvasókhoz. A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidős tudományág fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig. Az izgalmas történetet a fontos mérföldköveket jelentő kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyen érthető leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozó egyetemes bölcselet és művészet alkotásaiból választott szemelvények illusztrálják. A könyv tanúsága szerint egy-egy jelentős természettudományos felismerés ugyanakkora teljesítmény és a civilizáció ugyanolyan ünnepe, mint a kultúra vagy művészet bármely közismert, nevezetes alkotása. Mindkettő egy tőről, az emberi zsenialitásból fakad. A mű népszerűségét éppen az adja, hogy befogadásához nem kell túlzottan sok fizikai ismeret, így mindenki, aki a kultúra értékei iránt fogékony, értékes olvasmányként forgathatja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/simonyi-a-fizika-kulturtortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave