Bartos Huba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban


A pozitív értékű C-kontinuitás dominanciája

A nyelvek tipológiai sajátosságainak meghatározásához a szakirodalomban szereplő strukturális paraméterek jelentik a kiindulópontot. Ezek a paraméterek a morfológia, a szintaxis és a fonológia különféle területeiről származnak: (i) a morfológia szempontjából a névelőill. névmásrendszer az irányadó; (ii) a szintaktikai tulajdonságok közül a szórend flexibilitása, a V2-paraméterhez tartozás, az „irányítottság” paramétere (directionality parameter) figyelembe vétele (azaz az ige és a tárgy viszonyának típusa: a VO vagy OV típushoz való tartozás) és speciális szintaktikai szerkezetek jelenléte ill. gyakorisága érdemel figyelmet; (iii) a fonológiával kapcsolatban pedig a „nukleáris hangsúlyszabály” (Nuclear Stress Rule, NSR) iránya, az intonáció „plaszticitása”, valamint különféle intonációs kontúrok (itt főleg az (eső-)emelkedő és az ereszkedő kontúr) megkülönböztetésének lehetősége lényeges.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 23. kötetének központi témája a szintaxis helye a modern nyelvelméletben. A kötet egyúttal tisztelgés is Kiefer Ferenc akadémikus előtt, 80. születésnapja alkalmából.

Az első rész (Elméletek, modellek, univerzálék) tanulmányai részben kevésbé ismert nyelvészeti modellek szintaktikai alkalmazhatóságát mutatják be, részben az általános tipológia szintjén működő információszerkezeti elveket, mintázatokat vizsgálják.

A második rész (Modulok és kapcsolódásaik) a modern grammatikaelmélet egyik legsajátosabb, eredményeit tekintve talán leggyümölcsözőbb vizsgálati módját követő, az emberi elme részeként feltételezett nyelvi rendszer egyes összetevői közötti kapcsolódásokat tanulmányozó cikkekből áll. Találunk itt elemzéseket a szintaxis és a szemantika, a szintaxis és a prozódia együttműködéséről, valamint arról, hogy a szintaxis, a tudatelmélet és az afáziás jelenségek együttes vizsgálata milyen új következtetésekre vezethet.

A kötet harmadik része (A fókusz kérdésköre) három olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek a fókuszjelenségek megfelelő értelmezéséről újabban felpezsdült szakmai vitához szólnak hozzá, teljesen új megközelítéseket, elemzéseket, megfontolásokat javasolva. Jól látható belőlük, hogy noha a fókuszálás a magyar nyelvben önálló szintaktikai konstrukció, alkalmazásának feltételeit jól leírni és magyarázni csak a szemantika és a pragmatika felől közelítve, információszerkezeti alapokon lehetséges.

A kötet negyedik része (Elemzések, alkalmazások) esettanulmányokat gyűjt egybe, amelyek az általános mondattani elméleteket a magyar nyelv egyes jelenségeinek kezelésére alkalmazzák.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartos-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave