Bartos Huba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban


Bevezetés

A cikkben egy olyan, a mai magyarban is létező szerkezettel foglalkozom, mint a vére hullott Vászka. Ez ugyan a magvaszakadt idiómához hasonlóan (Nádasdi 2011) szintén erősen megkötött konstrukció, de azzal ellentétben szintaktikailag még mindig önálló, amely egy nominális (vére) és egy -t, -tt toldalékos verbális (hull-ott) elem kapcsolatából áll, és személyjelölő található a szerkezet nominális tagján (vér-e). Leíró szempontból már feltérképeztem a szerkezet tulajdonságait, ezt a vizsgálatot Nádasdi (2010)-ben ismertetem. Az adatokat részben magam hoztam létre, ezeket 100 anyanyelvi beszélőn teszteltem, emellett nyomtatott és internetes példákat használtam fel. A szerkezet leírása megtörtént, de a szintaktikai elemzését még nem végeztem el. E tanulmányban azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a szerkezetet mondattanilag is megvizsgáljam. A cikk elsősorban a mai magyar nyelvben még létrehozható, előforduló, nem lexikalizált alakokat veszi számba, és a Nádasdi (2010) által leírt a vére hullott Vászka típusú szerkezetnek elsőként elemzi a szerkezetét.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 23. kötetének központi témája a szintaxis helye a modern nyelvelméletben. A kötet egyúttal tisztelgés is Kiefer Ferenc akadémikus előtt, 80. születésnapja alkalmából.

Az első rész (Elméletek, modellek, univerzálék) tanulmányai részben kevésbé ismert nyelvészeti modellek szintaktikai alkalmazhatóságát mutatják be, részben az általános tipológia szintjén működő információszerkezeti elveket, mintázatokat vizsgálják.

A második rész (Modulok és kapcsolódásaik) a modern grammatikaelmélet egyik legsajátosabb, eredményeit tekintve talán leggyümölcsözőbb vizsgálati módját követő, az emberi elme részeként feltételezett nyelvi rendszer egyes összetevői közötti kapcsolódásokat tanulmányozó cikkekből áll. Találunk itt elemzéseket a szintaxis és a szemantika, a szintaxis és a prozódia együttműködéséről, valamint arról, hogy a szintaxis, a tudatelmélet és az afáziás jelenségek együttes vizsgálata milyen új következtetésekre vezethet.

A kötet harmadik része (A fókusz kérdésköre) három olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek a fókuszjelenségek megfelelő értelmezéséről újabban felpezsdült szakmai vitához szólnak hozzá, teljesen új megközelítéseket, elemzéseket, megfontolásokat javasolva. Jól látható belőlük, hogy noha a fókuszálás a magyar nyelvben önálló szintaktikai konstrukció, alkalmazásának feltételeit jól leírni és magyarázni csak a szemantika és a pragmatika felől közelítve, információszerkezeti alapokon lehetséges.

A kötet negyedik része (Elemzések, alkalmazások) esettanulmányokat gyűjt egybe, amelyek az általános mondattani elméleteket a magyar nyelv egyes jelenségeinek kezelésére alkalmazzák.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartos-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave