Pethő Menyhért

A növényélettan alapjai


Gibberellinek

A gibberellinek létezéséről már a század harmincas éveiben tudtunk, amikor japán kutatók igazolták, hogy a Gibberella fujikuroi nevű gomba szűrlete a rizsnövényeken úgyanúgy intenzív megnyúlást idéz elő, mint amit a gombával fertőzött növényeknél észleltek. Bizonyították, hogy e gomba olyan vegyületeket termel, ami a fertőzött növények intenzív megnyúlásos növekedését váltja ki. Csak 1955-ben sikerült az első gibberellin szerkezetét tisztázni. Azóta számtalan gibberellint azonosítottak. Beigazolódott, hogy e vegyületeket a mikroszervezetek is termelik, hatásuk azonban a magasabb rendű növényekre korlátozódik. Nem toxikus vegyületek tehát, mint korábban feltételezték, hanem növényi hormonhatású vegyületek. 1955 és 1986 között 68 szabad gibberellint azonosítottak. Valamennyi gibberellinben négy gyűrűből álló gibbánváz található (81. ábra). A gibbánváz 7. szénatomján valamennyi gibberellinben karboxilcsoport van, ezért a gibberellinek megkülönböztetésére a gibberellinsav kezdőbetűit és egy számot használunk. Az indexben lévő szám a kémiai azonosítás sorrendjét jelenti.

A növényélettan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 818 7

Táplálékaink jó része, állataink takarmánya növényi eredetű. Növényi terméket hasznosít számos iparág, de a hőerőművekben is letűnt korok növényeinek elszenesedett maradványai szolgáltatnak energiát. E szerves anyag felhalmozódásának alapja a növények fotoszintézise, melynek során a növények a Nap sugárzó energiáját szerves vegyületekbe építik be. Az így megkötött energia szabadul fel az élő szervezetek légzése során. Melegíti otthonainkat, működteti gépeinket. Ehhez azonban oxigénre is szükség van, amit ugyancsak a növények szabadítanak fel a vízből fotoszintézisük során. Ezért mondjuk, hogy „zöld rabságban élünk", azaz a zöld növények által megkötött energia, a felhalmozott szerves anyag és a felszabadított oxigén a földi élet alapja.

A szerző négy évtizedes oktatói tapasztalat birtokában, a nagy sikerű Mezőgazdasági növények élettana c. könyve után arra vállalkozott, hogy a növényélettant röviden, mégis a legkorszerűbb biokémiai és élettani ismeretekre alapozva tárgyalja. E könyv megírásával az volt a célja, hogy a főiskolákon és agráregyetemeken mérsékelt óraszámban növényélettant tanulók olyan segédeszközt kapjanak, ami eligazítja őket a növényi anyagcsere-folyamatok, a növekedés és fejlődés alapvető kérdéseiben. Külön fejezetben tárgyalja a szervesanyag-termelés ökofiziológiáját és a stresszfiziológia alapjait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-a-novenyelettan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave