Zsidó N. András

A figyelem kognitív pszichológiája


Auditoros és vizuális figyelem

A modalitások közti figyelemnél valamelyest vissza kell kanyarodnunk a téri és nem téri figyelmi felosztásra. A vizuális, az auditoros és a taktilis ingerek között számos tanulmány robusztus modalitások közötti kapcsolatokat mutatott ki a térbeli figyelemben (Yang et al., 2021). Ugyanakkor a nem térbeli figyelem esetén leírták a szenzoros dominancia jelenségét. Ez arra utal, hogy a modalitások között egyfajta verseny alakul ki, amikor agyunk a jelenlegi viselkedési céloktól függően nem tud azonos figyelmi erőforrásokat rendelni a különböző érzékszervi bemenetekhez. Ezért az egyik szenzoros modalitásból származó információ dominálhatja a feldolgozást, vagy akár teljesen ki is olthatja az egyéb modalitásból érkező szenzoros ingerek feldolgozását. Ezek többnyire automatikusak. Kiváló példa erre a jelenségre a McGurk-illúzió (ld. 22. ábra), amikor a szájmozgás befolyásolja, hogy milyen hangot hallunk (McGurk–MacDonald, 1976). Egy másik példa a Colavita vizuális dominancia hatás, amikor egy vizsgálat résztvevői bimodális feladathelyzetben gyakrabban reagálnak az audiovizuális inger vizuális összetevőjére (mint az auditorosra), sőt előfordul, hogy észre sem veszik, hogy van auditoros komponens (Koppen–Spence, 2007). A jelenséget részletesen leíró tanulmány szerint nagyobb Colavita-hatást figyelhetünk meg, amikor vizuális jelzés előzte meg a bimodális célpontot, mint amikor egy auditoros jel előzte meg azt (Colavita, 1974). Ez arra enged következtetni, hogy a Colavita-hatás részben magyarázható a vizuális ingerek nagyobb exogén figyelemfelkeltő tulajdonságaival az auditorossal szemben.

A figyelem kognitív pszichológiája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 784 6

Az ébren töltött óráink nagy részében hatalmas mennyiségű információ ér bennünket a környezetünkből. Sőt, az utóbbi évtizedek során folyamatosan nő a ránk nehezedő információs tömeg. Feltételezhetjük, hogy sokkal gyorsabb a változás, minthogy az evolúciósan lekövethető lenne. Ebből következik, hogy továbbra is nagyjából azzal a rendszerrel igyekszünk feldolgozni sokszorta több információt, melyet azon őseinktől örököltünk, akik egy sokkalta lassabb világban éltek. Miként tudunk lépést tartani a feldolgozandó információ mennyiségével? Hogyan lehetséges, hogy figyelmi rendszerünk képes megbirkózni az olyan új feladatokkal, mint például az autóvezetés, a számítógéphasználat, a repülés stb., melyek nyilvánvalóan nem voltak jelen a rendszer kidolgozásakor? A jelen könyvben ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, bemutatva a figyelem klasszikus és modern elméleteit, valamint a folyamatok ismert idegrendszeri hátterét. Rámutatunk, hogy a figyelem a pszichológia szinte minden jelenségkörében szerepel. A kutatások módszertani kérdései mellett a tárgyalt jelenségeket gyakorlati példákon keresztül is ismertetjük.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsido-a-figyelem-kognitiv-pszichologiaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave